Alaptalanul mondtak fel, a gyárban mindent szigorúan irányítottak, szabad kezet nem kaptam – nyilatkozta Peter Kamaraš, akit nemrég leváltottak a Smederevói Acélművek éléről.
A médiának írt levelében a volt gyárvezető kifejtette, a HPK Magement konzultációs cég semmi rosszat nem tett amíg a szendrői (smederevói) műveket vezette. Nem is tehetett, hiszen mindenről a kormány döntött, az összes ügyviteli adat pedig egyenesen Željko Sertić gazdasági miniszterhez került.
Kamaraš a levélben tudatja, a felmondásról az acélgyár vezetősége döntött, a kormány pedig csak jóváhagyta az aláírásával.
„Érvénytelen a döntés, amelyet mellesleg aznap fogalmaztak meg, amikor a kínai Hesteellel aláírta a kormány az adásvételi szerződést” – fogalmazott, aki szerint a helyükre (vissza) került KPMG menedzsment 48 óra alatt megbénította a gyárban a termelést. Ezzel hatalmas veszteségeket okozott az államnak, a piaci folyamatokat is megingatva.
„A KMPG azért kellett a kormánynak, hogy újból hozzákezdjenek a termeléshez, hiszen a Boris Miloševićnek, a csapat, illetve a gazdasági tárca vezetőjének teljhatalma volt az acélgyár felett” – olvasható a levélben.
Kamaraš arról is írt, hogy minden az említett menedzser-csoport (amelyet a kormány bízott meg) jóváhagyásával valósult meg, legyen szó közbeszerzésről, pénzügyi adatok feldolgozásáról, prognózisok felállításáról, így a HPK szinte semmilyen információt sem kapott arról, hogy milyen irányba halad a cég ügyvitele. Ezért is érték őket váratlanul azok a kormány által közreadott adatok, amelyek a termelékenység esésére vonatkoztak.
„Azt sem tudjuk, hogy a gazdasági tárca milyen kimutatásokat adott át a kormánynak. A felmondási végzés értelmében a gazdasági miniszternek figyelmeztető levelet kellett volna küldenie, amikor csökkentek a gyár mutatói, és 120 napos határidőt adni a hiba kijavítására.
A kormány és a KPMG márciusban–áprilisban küldött el egy levelet, ebben a menedzselési szerződés felbontási szándékát jelezték. A levélben arra hivatkoztak, hogy a közreműködés megszakításának fő oka a magánosítás. Később semmiféle jelentést vagy figyelmeztetést nem kaptunk tőlük” – fogalmazta Kamaraš.
A levél folytatásában a szerző aláhúzza, a HPK az acélgyárat a legrosszabb pénzügyi helyzetben is tovább vezette június 25-éig, amikor pedig a HPK tagjai felemelték a hangjukat a felmondási végzés ellen, azonnal leváltották őket és a KPMG vette át a menedzseri teendőket a gyárban.
„A végzésben ilyen átvételről szóló határozat nincs, tehát abban sem vagyunk biztosak, hogy ez egyáltalán lehetséges. Még egyszer meg kell jegyezni, hogy a felmondás a gyárvezetés döntése, nem pedig a kormányé, így megkérdőjelezhető a végzés érvényessége is. Továbbá a HPK nyomozást indított egy soha meg nem érkezett nyersanyag-szállítmány miatt is, amelyért az acélgyár előleget adott, de a pénzt nem kapta vissza. A beszerzésről szóló szerződést a KPMG vezetői írták alá” – olvasható a levélben.
A volt vezető emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban vette át a vezetést a gyárban, így a tavalyi első három hónap pénzügyi eredményei miatt nem terheli őket felelősség.
„2015 eleje borzasztóan jó piaci viszonyokkal kecsegtetett, ennek ellenére a KPMG és Sertić vezetése alatt katasztrofálisan teljesített az acélgyár. A kormány korábban milliókat fektetett az iparágba, a menedzsment felelőtlen és következetességmentes döntéseket hozott. A HPK 14 hónapon keresztül, egészen az adásvételig, vezette a céget lehetetlen körülmények között.”
