Jordánia az utóbbi időben egyre könyörtelenebb eszközöket vet be az Iszlám Állam (IÁ) szimpatizánsaival szemben, már a közösségi oldalakon a szunnita szélsőségeseket dicsőítő posztok megosztásáért öt év börtön jár. A terrorellenes törvények szigorítása óta mintegy 300 ember várja az ellene indított bírósági eljárás befejeződését vagy ítélték már szigorú börtönre, és további csaknem 300-at tartóztattak le a dzsihadistákhoz köthető online tevékenységek miatt – mondta Abu Rumman, az Iszlám Állammal foglalkozó helyi szakértő. A gyanúsítottak és elítéltek többsége legfeljebb húszas éveiben járó fiatal.
Néhányan úgy vélik, a hatósági fellépés szigorodása annak tudható be, hogy sokkal nagyobb problémát okoz az elburjánzott szélsőségesség, mint ahogy ezt Ammán eddig valaha is elismerte. Mohamed Momani kormányszóvivő ennek kapcsán azt mondta, a szélsőségesség globális probléma, és „Jordániában ennek a mértéke ugyanakkora, mint a világ bármely más országában”.
Ha az instabilitás bármiféle jele mutatkozna, az természetesen óriási aggodalmat keltene a nyugati országokban. A biztonsági helyzet megingására utalna, ha fokozódna az IÁ és az al-Kaida működését legitimáló szélsőséges vagy dzsihadista szalafizmus, a szunnita iszlám erőszakos változata iránti helyi lelkesedés. A számok mindenesetre azt mutatják, hogy Ammán nyugati szövetségeseiknek lehetne okuk az aggodalomra.
Rumman becslései szerint több mint tízezer szélsőséges szalafista élhet Jordániában, akik többsége lojális az IÁ-hoz. Ezen felül mintegy kétezren harcolnak az al-Kaida és az IÁ soraiban Szíriában és Irakban. „Az IÁ hálózata egyre jobban terjeszkedik Jordániában, és nem csupán a szegények, hanem a középosztály tagjai között is” – jegyezte meg Rumman.
Ezt jelzi az is, hogy múlt héten a szélsőségesek évek óta a legtöbb áldozatot követelő öngyilkos merényletet hajtották végre a szíriai–jordániai határnál. Az elkövető robbanóanyaggal megrakott autójával Szíria felől nekihajtott egy határőrposztnak. A támadásban hét katona meghalt.
A királyságban mindenesetre nem újdonság a dzsihadisták jelenléte. A szélsőséges szalafista mozgalom három évtizeddel korábban fészkelte be itt magát, amikor az afganisztáni háborúból hazatérők elkezdtek szimpatizánsokat toborozni. Ez olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a jordániai mozgalomból került ki az al-Kaida egyik szellemi vezetője, az Iszlám Állammal azóta szembefordult Abu Mohammad al-Makdiszi, valamint a terrorcsoport első iraki vezére, a 2006-ban az amerikaiak által meggyilkolt Abu Muszab al-Zarkávi is.
A szélsőségesek iránti szimpátiát pedig csak erősíti az évek óta az egekben lévő munkanélküliségi ráta, a politikai véleménynyilvánítás erőteljes korlátozása és az az általános vélekedés, miszerint a világ tétlenül nézi, ahogy a szíriai polgárháborúban és a szunnita–síita iraki konfliktusban is szunniták százait mészárolják le.
A szegény urbánus közegben, elszigetelt törzsi városokban és a több évtizede működő palesztin menekülttáborokban – ahol némelyek a jordániaiaknál kevesebbet érő polgároknak érzik magukat – fogékony talajra hullott az IÁ propagandája. Nemrég Zarkában, a szélsőségesség egyik fellegvárában a terrorszervezet támogatása miatt elítélt és a börtönben májgyulladás komplikációiba belehalt Nasszer Idreisz temetésén több százan vettek részt.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a hatóságok kriminalizációs stratégiája célravezető. Bírálók szerint visszafelé sülhet el az IÁ-al szimpatizálók rács mögött tartása. A börtönökben ugyanis még erősebb szövetséget kötnek, miközben a biztonságközpontú stratégia a radikalizálódás más gyökereit teljesen figyelmen kívül hagyhatja – vélte David Schenker, a washingtoni Közel-keleti Közpolitikai Intézet kutatója. Jordániának alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy a szélsőséges szalafizmus terjed a régióban. „Alapvetően egyre több szalafista lesz, és a király nem csukathatja le valamennyit” – vélekedett.
