Talán így lehetne jellemezni azt a sportosztályt, amelyet a korabeli tartományi kormány döntésének értelmében nyitottak meg Újvidéken 1952-ben, Testnevelési Középiskola elnevezéssel.
Fotó: Ótos András
Az akkori Partizán Testnevelési Egyesület épületének udvara zsúfolásig megtelt a felvételezési szándékkal a székvárosba érkezett fiatalokkal, végül 1956-ban, a topolyai Szokola Lajos, kosárlabdaedzőként is dolgozó osztályfőnök tagozatában 42-en érettségiztek – köztük hét magyar nemzetiségű diák is. A későbbiekben testnevelési középiskolai osztályt többé nem nyitottak, a tornakultúrát magasabb, főiskolai keretek közé emelték. Karvák Emma is az érettségizők között volt, később nemzetközi tornabíróként dolgozott, olimpiai játékokon is bíráskodhatott. Elmesélte, hogy a nagy Jugoszlávia területén sehol máshol nem volt testnevelési középiskola, 1952-ben valóban mindenhonnan érkeztek jelentkezők. Többen közülük a gimnáziumból iratkoztak át, a későbbi, jobb munkalehetőség reményében. – Mindannyiunkból jó sportolók, edzők, testnevelőtanárok lettek. Sokan magiszteri, doktori címet szereztek. A középiskola után az egész Jugoszlávia területén szétszéledtünk, az akkori káderhiányt enyhíteni hivatott politika által irányítva. Legtöbben újvidékiek voltunk az osztályban, később Szabadkára, Csókára, Topolyára, Nagykikindára, Zágrábba, Ljubljanába, Tuzlába is elkerültünk. Sajnos, most, a 60 éves találkozóra csak heten jöttünk el, 22-en még élnek közülünk, de a többiek már nagyon betegek – hallottuk. A felvétel a Kábel focicsapat limáni stadionjában, az ott lévő étteremben készült nemrégiben.
