Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) szabadkai és újvidéki regionális képviseleteinek, valamint a Tartományi Képviselőház szervezésében tegnap Szabadkán megtartották a Vajdasági Energetikai Konferenciát. A magyarországi és szerbiai előadóknak köszönhetően a hallgatóság megismerkedhetett az energiahatékonyság, valamint a magyarországi, már tapasztalattal rendelkező vállalatok és a szerbiai helyi önkormányzatok, gazdasági szektor közötti együttműködés lehetőségeivel. Ennek fontosságát mi sem támasztja alá hitelesebben, mint a Szerbia energiahatékonyságával kapcsolatos mutatók: az EU-hoz viszonyítva az ország összességében 50 százalékkal több energiát használ el, a szerbiai épületeknek pedig a 90 százaléka nem energia hatékony.
Dr. Babity János: a magyarországi külképviseletek munkájában megjelent a külgazdasági tevékenység támogatása (Fotó: Molnár Edvárd)
A résztvevőket dr. Babity János, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulja köszöntötte, emlékeztetve, hogy a magyarországi külképviseletek munkájában új elemként megjelent a külgazdasági tevékenység támogatása.
– Az energetika az a szektor, amelyben magyarországi cégek részéről egyelőre kevés beruházás valósult meg Vajdaságban és Szerbiában. Viszont ismerünk több olyan céget is, amelyeknek tudnánk lehetőséget keresni a Vajdaságban – fogalmazott Babity János.
Köszöntőjében Skapinyecz Péter, a MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetője reményét fejezte ki, hogy a jövőben mind több magyarországi vállalat figyelne a beruházási lehetőségekre Vajdaságban.
Szabadka polgármesterének nevében Horváth Tímea alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Háláját fejezte ki, amiért külgazdasági politikájában a magyar kormány egységes gazdasági régióként tekint a Kárpát–medencére.
A rendezvény egyik előadója Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője volt, aki az alapítvány tevékenységéről, eddigi pályázati kiírásairól és a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatásáról számolt be a vendégeknek.
Szügyi György, az Arch Energy Klaszter szervezetfejlesztési és innovációs alelnöke a korszerű energetikai rendszerek előnyeiről értekezett. Példaként említette a hagyományos hőszivattyúkat, amelyek 1 kW energia felhasználásával 3 kW energiát állítanak elő. Ehhez képest a világ legjobb konstrukciói 1 kW-ból már 5 kW energiát is elő tudnak állítani. Viszont a klaszterhez tartozó vállalatok között olyan is van, amelynek hőszivattyúja 1 kW-ból 6,3 kW energiát tud előállítani. A megfelelően kialakított rendszerekkel akár 70-80 százalék energiát is meg lehet takarítani, mondta a szakember.
Skapinyecz Péter: Reméljük, hogy a jövőben mind több magyarországi vállalat figyel fel Vajdaságra (Fotó: Molnár Edvárd)
Dr. Kunos József, a Metalcom zrt. igazgatósági tanácsadója számára nem ismeretlen a vajdasági és a szerbiai helyzet az energiatermelés terén, hiszen elmondása szerint az elmúlt négy évben keresztül-kasul bejárta Vajdaságot.
– Az energiatermelő berendezések java részét 1960 és 1990 között helyezték üzembe. Az elsődleges tüzelőanyag a földgáz és a pakura. Ezek a rendszerek rendkívül nagy – 40-60 százalékos – hőveszteséggel termelnek. A középületek hőszigetelése erősen részleges, az energiatudatos életmódra való felkészítés pedig szinte egyenlő a nullával – taglalta Kunos József.
A pénzügyi szektor képviseletében Bertalan Imre, az OTP bank szerbiai leányvállalata végrehajtó bizottságának elnöke szólalt fel a konferencián. Elmondása szerint az utóbbi néhány évben számos energetikai beruházással kapcsolatban volt találkozója. Ha ezeknek legalább a fele megvalósult volna, akkor ma Vajdaság önellátó lenne megújuló energiából, jegyezte meg. Rengeteg a lehetőség, rengeteg az ötlet, ám a gyakorlati kivitelezés sok kivetnivalót hagy maga után –, nyomatékosította Bertalan Imre, majd az energiahatékonyság fontosságát egy személyes tapasztalattal próbálta szemléltetni. A bank két ügyfelét említette példaként, akik ugyanazt a terméket állítják elő, egyikük földgázt használ energiaellátásra, a másik viszont átállt megújuló energiára. A végtermékben a költségkülönbség 17 százalék a megújuló energia javára.
Kuntner Gábor, az Energy Hungary igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, mindenféleképpen érdeklődnek a Vajdaságban és a Szerbiában való együttműködés iránt. A vállalat már megkezdte a szerbiai piac feltérképezését. Magyarország után ez a következő terület, ahol szeretnének megjelenni, húzta alá Kuntner Gábor.
– Az energetikai infrastruktúra valamelyest korszerűtlenebb állapotban van, mint a jelenlegi magyarországi, viszont ugyanezekkel a problémákkal találkoztunk korábban Magyarországon is. Ennek mentén működőképes gyakorlattal rendelkezünk és emiatt nem kell megejteni azokat a hibákat, amelyeket az utóbbi tíz-tizenöt évben mások elkövettek Magyarországon. Egy jó projektumnak köszönhetően valóban elérhető a 70-80 százalékos megtakarítás. Ezt több technológia kombinálásával lehet elérni, egy-egy technológia nagyjából 20 százalékos megtakarítást érhet el – fogalmazott a szakember.
Petar Vasiljević, a Belgrádi Erőművek közvállalat igazgató-helyettese arról számolt be lapunknak, hogy az utóbbi két évben számos alkalommal tárgyaltak magyarországi szakértőkkel, vállalatokkal az együttműködés lehetőségeiről, energetikai létesítmények kiépítéséről. Viszont nem sikerült előrelépni. Petar Vasiljević reményét fejezte ki, hogy a vonatkozó szerbiai szabályozás időközben megejtett módosítása, valamint a szabadkai konferencia mentén a jövőben érdemben sikerül előrelépni.
Mint hozzátette, eddig nem csak a szerbiai szabályozás akadályozta az együttműködést, hanem a hiányzó politikai stabilitást is. Csak kevés szerbiai helyi önkormányzatban tartós a hatalom, viszont az energetikai projektumok megvalósítási ideje legalább három-négy év, értékük pedig több millió euró –, emelte ki Vasiljević.
A Belgrádi Erőművek tisztségviselője arra is emlékeztetett, hogy a német kormány néhány évvel ezelőtt támogatta annak a megvalósíthatósági tanulmánynak az elkészítését, amely a biomassza tizenöt helyi önkormányzatban való felhasználásának lehetőségeit vizsgálta. Ezek a helyi önkormányzatok között volt például Szabadka, Nagykikinda, Nagybecskerek, Ruma, Šabac és Pancsova. Szabadka már el is készítette a létesítmény kiépítésének projektumát, a szükséges pénzek is rendelkezésre álltak, a projektumot azonban senki nem valósította meg. Sem Szabadkán, sem a többi városban –, emelte ki Petar Vasiljević –, aki azzal magyarázza mindezt, hogy a helyi vezetés a tizenöt önkormányzat közül egyikben sem maradt teljes mandátumban hatalmon az utóbbi években.
