A jégvédelmi rakéták kilövését ezentúl a rendőrség tagjainak kellene végeznie – jelentette ki Tomislav Nikolić államfő Čačakon, az ottani gyümölcsészeti intézetben tett látogatása alkalmával. Hozzátette: figyelemmel kíséri a jégelhárítás hazai állapotát, és nap mint nap kapcsolatban áll olyan földművesekkel, akik termésüket, megélhetésüket féltik az ítéletidő miatt. Az elmúlt napokban az országban sok helyütt hullott pingponglabda nagyságú jég, tönkre téve szinte egész gyümölcsösöket. Nikolić szerint az állam ebben a helyzetben azzal is segíteni tudna, ha a rendőrségre ruházná a rakétakilövő állomásokat. Az alacsony bérek miatt a rakéták kilövésével megbízott személyek már nem egyszer tiltakoztak, az utóbbi napokban az államfő szerint sokuk bosszúból nem tett eleget kötelezettségeinek. Mint mondta, ezek az emberek nem is tudják, hány háztartást károsítottak meg ezáltal.
Véleményének adott hangot, hogy a rendőrség, esetleg a tűzoltóság meg tudna birkózni azzal a feladattal, hogy kilője a rakétákat, amikor arra szükség van. Nikolić szerint semmi akadálya sem lenne annak, hogy egy kiképzett rendőr vagy tűzoltó a rakétakilövőhöz menjen veszély esetén, megtegye az óvintézkedéseket, s utána végezze tovább a munkáját a rendőrőrsön.
Mindeközben még mindig nem ismeretes, mekkora kárt okozott az elmúlt napokban az ország számos részén lehullott jég. Bánátban, Nyugat-Szerbiában és Belgrád környékén is tart még a kár felbecsülése. A községi bizottságok járják a terepet. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban elmondható: a hatékony jégvédelem költségeinél évről évre mintegy tizenötször magasabb a jégverés okozta károk értéke.
Az országban összesen 1391 rakétakilövő állomás üzemel, mindegyiknek 12-12 rakéta jut, vagyis 16.692 rakétával kell „gazdálkodniuk”. Egy rakéta ára 30.000 dinár. Évente mintegy 24 ezer rakétát kellene kilőni a hatékony védelem érdekében, ez tehát 720 millió dinárba kerül. További 60 millió dinárt fordítanak a kilövésekkel megbízott személyek béreire, akiket a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet fizet.
Ennél az összegnél jóval magasabb viszont az okozott kár értéke. 2013-ban 45 millió eurós, vagyis közel 5,5 milliárd dináros kárt szenvedett el az ország és a termelők a meg nem akadályozott jégesők miatt. Egy évvel korábban, igaz, fele akkora volt ez a felbecsült érték, 2010 viszont negatív rekordot döntött, amikor 100 millió eurós kárt okoztak a jégesők. A meteorológiai intézetnél állítják, hogy az elmúlt napokban is megállás nélkül dolgozott a jégvédelem, ennek ellenére a károk továbbra is óriásiak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyes községekben nem állt rendelkezésre elegendő rakéta, másutt a kilövéssel megbízott személyek sztrájkoltak, s nem voltak hajlandók eleget tenni kötelezettségüknek az alacsony juttatás miatt, mely négyezer dinárt tesz ki havonta. Zoran Babić, a Köztársasági Jégvédelmi Központ tisztségviselője kijelentette, hogy a leghatékonyabb módszerek alkalmazásakor sem győzheti le az ember a természetet az esetek 30 százalékában, a siker a legjobb esetben 70 százalékos lehet. Mint hozzátette, a rakétákat még a felhőképződés előtt kell kilőni, az időzítés is fontos. Egyet értett azzal, hogy alacsonyak a bérek, de mint mondta, számos község kész további segítséget nyújtani.
