Oromhegyesen a helyi Ulmus Egyesület és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében június 16. és 22. között hatodik alkalommal tartották meg a kitűnő alkotóiról híressé vált nemzetközi fafaragó tábort az Atlantis Garden szórakozóhely mögötti ligeterdőben található alkotóházban.
Az aradi vértanúk (Gergely Árpád felvétele)
Erdélyi István oromhegyesi házigazda mellett az idei tábor munkájában Nick Ferenc, Kiss János, Szalai Norbert, Bagi Rafael, Szemcsuk István, Törő György, Michl István és Michl Tamás magyarországi, felvidéki és délvidéki fafaragó mesterek vettek részt.
A táborban végzett alkotómunkáról a rendezvény házigazdáját kérdeztük, akitől megtudtuk, hogy az idei közös munkát az előző évekhez hasonlóan a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Dunai Nemzetközi Alkotókörének keretében szervezték meg.
– Az elmúlt hét során három, meghatározott céllal, rendeltetéssel bíró munkát készítettünk a legnemesebb és legmaradandóbb tölgyfából. Az aradi vértanúk emlékére és tiszteletére rövidesen elkészül az a faragott műalkotás, amely tizenkét tábornokunk és egy ezredesünk képmását fogja ábrázolni kopjafák által tartott dombormű formájában. Az emlékmű a magyarkanizsai Nagytemetőben lesz megtekinthető ünnepi alkalmakkor. Az utolsó faragásokat, simításokat végzik azon a Szűz Mária-szobron, amelynek Oromon lesz a végső helye, valamint készült egy Arany Jánost ábrázoló életnagyságú mellszobor is az oromhegyesi általános iskola számára. Többek között elkészült egy állatfigurákkal díszített karzatú, lenyűgöző hatású emlékpad, a tábor résztvevőinek nevével a támláján – mondta Erdélyi István.
Az ősi magyar halotti kultuszt és az ősvallást is idéző kopjafákat faragó Nick Ferenc a vértanúk emléktábláját tartó kopják szimbólumairól mesélt:
– Előre meghatározott méretek és szimbólumszám szerint kellett dolgoznom. Tíz jelképbe kellett összefoglalnom a vértanúk áldozatkész, hibátlan, odaadó és bátor életét úgy, hogy jellemük akár száz, százötven vagy kétszáz év múlva is leolvasható legyen a fákról.
Azért került rájuk a magyar csillag, mert a magyarságért áldozták életüket, noha nem voltak mindnyájan magyarok. A föld és az ég jele a szellemük nagysága miatt. Az andráskereszt a büszke hazafiságukért, a lámpás pedig, mert irányt mutattak. A tulipán jelen esetben régebbi, mint a nőt jelentő motívum, vele Isten jelképes ábrázolására céloztam. A föld a hazát szimbolizálja, míg a tábornoki csillag nem igényel bővebb magyarázatot. Az ellentétek jele az egymással szemben álló feleket jelképezi, a rozetta mint az élet virága és a harcos férfi jelképe.
Az alkotók az utókornak ajándékozzák kezük értékes munkáját.
A rendezvény támogatói között szerepelt Magyarkanizsa önkormányzata, a Bethlen Gábor Alapítvány, Oromhegyes helyi közösség, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és az adorjáni Acart Kft.
