2024. április 23., kedd

Gazdasági és politikai stabilitás

A kínai és a szerb fél összesen 22 megállapodást, szándéknyilatkozatot és hitelszerződést írt alá

Miután pénteken Tomislav Nikolić, szerb államfő meghívására három napos látogatásra érkezett Szerbiába Hszi Csin-ping, a Kína Népköztársaság elnöke feleségével és a kínai delegációval, szombaton megkezdődtek a bilaterális tárgyalások. Ez a tárgyalás során került sor a Szerbiai Nemzeti Bank és Kínai Nemzeti Bank közötti kétoldalú deviza „swap” megállapodásra is, ami 1,5 milliárd kínai jüan, illetve 27 milliárd dinár értékű nemzeti valuta cseréjét hagyta jóvá.

A valutacsere a két központi bank közötti swap transzakciók útján valósul meg. A megállapodás ugyan három évre szól, azt azonban meg lehet hosszabbítani, áll Szerbiai Nemzeti Bank közleményében. Rámutatnak ugyanakkor, hogy a megállapodás célja a két ország közötti kereskedelem javítása a két ország gazdaságának erősítése érdekében, ugyanakkor ezáltal erősítik a pénzügyi rendszer stabilitását is.

Hogy nemzetközi valutává válhasson a kínai jüan, ilyen swap-megállapodást a Kínai Nemzeti Bank több mint 30 központi bankkal kötött már, többek között Európa, Oroszország, Brazília, Argentína, Magyarország, Svájc központi bankjaival. A Szerb Nemzeti Bank számára ez az első ilyen jellegű megállapodás.

SZERBIA ŐSZINTE ÉS MEGBÍZHATÓ

A bilaterális tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak. Összesen 22 szerződést, szándéknyilatkozatot, hitelszerződést, megállapodást készítettek elő a kínai elnök és delegációja érkezésére. A tárgyalások lefolytatása után Hszi Csin-ping kijelentette, a látogatás, illetve az aláírt szerződések magasabb szintre emelték a két ország együttműködését. Mint kiemelte, Kína Szerbiában őszinte és megbízható partnerre lelt. Ezt a kijelentését az is megerősíti, hogy a régióban Szerbia az első állam, akivel Kína stratégiai partnerségi megállapodást kötött. Az elkövetkező időszakban az együttműködést szorosabbra kötik nemcsak a gazdaság, de más területek, így a katonai együttműködés terén is.

– Történelmi megerősítést kapott a két ország viszonya. Kína szeretné elmélyíteni a Szerbiával kötött barátságot, hogy a két állam megbízható partneri viszonyt ápolhasson – emelte ki Hszi Csin-ping, a Szerbia Palotában megtartott sajtótájékoztatón.

Összefoglalva az elmúlt két nap eseményeit kiemelte, a kínai népre mély hatást gyakorolt a szerb történelem és a kultúra. Nikolić elnökkel pedig számos konstruktív beszélgetést lefolytattak, amelyek között több olyan ötlet is elhangzott, miként lehetne a két állam viszonyát elmélyíteni. A szombati bilaterális tárgyalások alkalmával több olyan szándéknyilatkozat, megállapodás került aláírásra, amelyek minkét fél fejlődését szolgálják több szektorban. Ez a fejlődés több nagyobb projektumot foglal magába, az infrastruktúrától kezdve a mezőgazdaságon át. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csak gazdasági szempontból fontos a két ország együttműködése, hanem a kultúra terén is, amelyben nagy szerepet játszik majd az a Kínai Kultúrközpont, amelynek az alapkövét pénteken helyzeték el. Ugyanakkor a két ország viszonyának fejlődését egymás kölcsönös tiszteletben tartása is szolgálja, az egyenlőség és a szuverenitás megőrzésének elve mentén. Kiemelte, Kína támogatja Szerbia EU-csatlakozási törekvéseit.

KÍNAI TÁMOGATÁS A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSHEZ

Tomislav Nikolić ugyanakkor a sajtótájékoztatón kiemelte, Szerbia jövőképe a kínai látogatással teljesen megváltozott. Kína Szerbia számára stabil támaszponttá vált, ami alapján a két állam együttműködése új dimenziókat nyitott a gazdasági együttműködés terén.

Hozzátette, stabil támaszpontot jelent a politikai nehézségek terén is. Mint mondta, Kína nem ismerte el Koszovó önállóságát, és nem támogatta az UNESCO-tagságát sem, és ezáltal arról a támogatásáról biztosította Szerbiát, hogy megőrizze területi egységességét, és nemzetközi jogait. Folytatta: Szerbia ezek után is támogatni szeretné az „egy Kína elvét”, és az ezeken az elveken alapuló politikáját.

Elmondta, Szerbia gazdasági fejlődése Hszi kezdeményezése nélkül nem valósulhatna meg. Kiemelte: Hszi szavai, miszerint a kínai álom nem csak a kínaiak számára hoz boldogságot, hanem az egész világ népe számára, a szerb példán már meglátszik.

INFRASTRUKTÚRA, MEZŐGAZDASÁG

Nikolić rámutatott: a Belgrád–Budapest-vasút, de minden más jellegű szállításihálózat-fejlesztést felölelő projektum, legyen az szárazföldi, tengeri, vagy folyami útvonal Kína és Európa között, fontos gazdasági lehetőséget kínál a régió számára. Hozzátette, az újabb mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra fordított beruházások jelentős előnyökkel járnának Szerbia és Kína számára is. Mint elmondta, fontos lenne, ha megvalósulhatna a kragujevaci húsfeldolgozó csarnok kiépítéséről szóló megállapodás, hiszen csökkentené a munkanélküliséget Szerbia ezen részén, ugyanakkor felébresztené az állattenyésztést is.

A két ország rendkívül jól együtt tud működni, ezt bizonyítja a Kostolac Hőerőmű revitalizációjának első fázisa is. Hasonló együttműködésre számít a második fázisban is. De mint mondta, a bányászat és az energetika terén lehetséges további beruházásokról is tárgyaltak.

Elmondta, a kínai fél egy kínai ipari zóna felépítésében érdekelt a Duna mellett, ahol kikötőt és szállítási központot alakítanának kis.

Kiemelte, ismertette Hszivel a Morava projektumot is, amely kapcsán Nikolić maga folytatott tárgyalásokat a kínai alappal. Kiderült: Hszi belátta, hogy ez a projektum nemcsak infrastrukturális jellegű, hanem munkahelyeket is teremtene, ugyanakkor meggátolná a hatalmas károkat okozó áradásokat.

Így az építészet, az infrastruktúra, a telekommunikáció, az idegenforgalom, a kereskedelem és a média, illetve a védelem, az ipar, a megújuló energiaforrások köréből származó megállapodások kerültek aláírásra, amely közül talán a legfontosabb a Surčin–Obrenovac autópálya megépítése. Ugyanakkor szándéknyilatkozatot írtak alá a hulladék égetéséből származó áramerőmű megépítésének finanszírozásáról.

KÖZÖS KUTATÁSOK

A szerb és a kínai oktatási minisztérium képviselői is szándéknyilatkozatot írtak alá, mégpedig két ország közös kutatási projektumaiknak közös finanszírozásáról. A projektum egyforma lebírálásban részesíti a tudományos és kutatási projektum résztvevőit, mindkét állam megelégedésére, áll az oktatási minisztérium közleményében. A tudományos kutatások mindenek előtt az orvosi biológiára, a gyógyszerkutatásra, a mezőgazdaságra, a robotikára, a megújuló energiaforrásokra, az anyagtudományra és a kommunikációs technológiára összpontosítanak.

A szándéknyilatkozat alapján a szellemi tulajdont hazai és nemzetközi előírásokkal védik majd.