Elsősorban a birsalmaültetvényeken észlelték Szabadkán és környékén a tűzelhalás nevű betegséget, mondta el a Magyar Szónak Bognár Pásztor Hajnalka növényvédelmi mérnök.
Fotó: Molnár Edvárd
A betegség Palics és Királyhalom környékén jelent meg egyes gyümölcsösökben. Néhány almaültetvényt is megtámadott, de inkább a birsalmán jelentkezik nagyobb mértékben, ugyanis az sokkal érzékenyebb. Egyelőre a betegség nem öltött nagyobb méreteket, az előrejelző szolgálat folyamatosan figyelemmel követi a terepi helyzetet, mondta el.
A tűzelhalás legfontosabb gazdanövényei az alma, a körte, a birs és a naspolya. A kórokozó az éppen virágzó fajokat veszélyezteti. A fertőzés létrejöttéhez legalább 15,6 Celsius-fok napi középhőmérséklet és nedvesség szükséges. A fertőző anyagot a szél, az eső vagy a rovarok – a méhek is – szállítják a virágokra. A baktérium a bibén keresztül jut be a szövetekbe. Később a rovarszúrások, a szél vagy a jégeső által okozott sebzések nyitnak újabb kapukat, így a levelek és a zsenge hajtások is fertőződhetnek.
A betegség Észak-Amerikában jelent meg a 19. század végén. Európában, Angliában jelent meg először 1955-ben, a mi térségünkben a múlt század kilencvenes éveinek közepe óta van jelen.
A szakember elmondta, a meteorológiai adatok alapján április 7-e óta kedveznek a feltételek a baktérium terjedésére. Valószínűleg a fertőzés már akkor megtörtént, csak most váltak láthatóvá a tünetek.
– A mi térségünkben az első tünetek rendszerint június elején szoktak jelentkezni. A baktérium számára kedvező időjárásnak a nagy viszonylagos páratartalom, a nedvesség és viszonylag meleg időjárás, vagyis a párás, fülledt idő kedvez – közölte Bognár Pásztor Hajnalka. A gazdák nemigen szoktak megelőző intézkedéseket tenni, erre réztartalmú szerek használhatók, de azok is csak a fák virágzásáig. Miután a fertőzés megtörtént, a beteg ágakat mechanikus úton kell eltávolítani, tehát le kell vágni, ha még nem terjedt el a betegség az egész fán. A tűzelhalás látható, észlelhető a fákon. Ilyenkor rendszerint az egészséges ágakból is le kell vágni valamennyit, ugyanis ha megfelelőek a feltételek, a baktérium naponta akár 50-60 centiméteres területen is továbbterjedhet.
Fotó: Molnár Edvárd
A levágott ágakat el kell távolítani a gyümölcsösből, ki kell onnan vinni és megsemmisíteni. A szakemberek tanácsai szerint a metszést követően a fákat három százalékos rézpreparátummal kell bekenni, mint ahogyan a kezeket és a szerszámokat is fertőtleníteni kell.
A mezőgazdasági szakirodalom szerint a kórokozó gazdanövényei a rózsafélék családjába tartozó 33 nemzetség mintegy 130 faja, köztük az alma, a körte, a birs, naspolya, galagonya és számos dísznövény. Bognár Pásztor Hajnalka szerint térségünkben a legérzékenyebb kultúráknak a birsalma és a körte számítanak, az almák közül elsősorban a piros fajtákat támadja meg. A növényvédelmi intézet szakemberei a terepi vizsgálódás során az Idared almafákon találkoztak a tűzelhalás, latin nevén az Erwinia amylovora fertőzésével.
Serfőző Jenő horgosi termelőnek a birsalmaültetvényét támadta meg a tűzelhalás. Lapunknak elmondta, az almafákon egyelőre nem találkozott a fertőzéssel, a legnagyobb mértékben a birsültetvényeken, illetve a naspolyán észlelhető.
– Nagyjából két héttel ezelőtt észleltem az ültetvényen, azóta két alkalommal végeztem el a védekezést. Miután megjelent a fertőzés, mechanikus úton lehet védekezni, illetve van egy úgynevezett baciluskoktél is, amely gátolja a betegség terjedését. A beteg ágak metszését elkezdtük, de a folyamatos esőzés miatt nem tudjuk befejezni, a nedves fákat nem lehet metszeni – meséli. Mint mondja, a megelőzés lenne a megfelelő intézkedés, ő néhány alkalommal is végzett védekezést.
Fotó: Molnár Edvárd
– Úgy gondoltam, elég, ha pár litert teszek a vegyszerbe, most azt hallom, az 500 literhez akár 5 litert is tenni kellett volna – teszi hozzá.
Serfőző a tűzelhalással évek óta küzd. Van egy fiatal ültetvénye 20 mérésnyi területen és egy másik, 8 mérésen. Folyamatosan pótolnia kell a betegség miatt eltávolított fákat, illetve mire végre a fák termést hoznának, a gyümölcsöt a burgonya árában lehet értékesíteni, így viszont nemigen éri meg ezzel foglalkozni.
– A birsalmából készített pálinkának az utóbbi időben növekedett az imidzse, megelőzi a kajszibarackot is, lehet, hogy épp azért, mert kevesebb terem belőle, az ára viszont nem olyan magas. Azt hallottam, hogy Nagybecskerek környékén van egy nagyobb magánültetvény, de a tulajdonos maga főzi a pálinkát, amit belgrádi éttermek már előre felvásárolnak, ezenkívül nincsenek nagyobb birsalmával beültetett területek. Úgy gondoltam, ez egy piaci rés, ahol érvényesülni lehet – meséli Serfőző, hozzátéve, hogy a betegség azonban rengeteg gondot okoz.
– Tavaly a betegség miatt kétszer kellett metszeni, viszont, ha a fertőzött ágakat kell lemetszeni, akkor nem tudjuk a koronát kialakítani. Az én ültetvényem már néhány éves, ez már egy szép birsalmás lehetne, de ha állandóan menteni kell a fákat, akkor nőni sem tudnak rendesen – panaszolja a termelő. Mint hozzátette, vannak olyan szerek, amelyek a permetezés során valamennyire védik a fákat, de az egyik ilyen szer például 10 ezer dinárba kerül, ezt pedig egy gazdának nyilván anyagilag is győznie kell.
