Tordán a hétvégén tartották meg a 40. Durindót, a vajdasági magyar népzenei együttesek, szólisták és énekcsoportok, hagyományápolók és hagyományőrzők szemléjét és az 53. Gyönygyösbokrétát, a néptáncosok hagyományos találkozóját. Harmincegy év után az 1200 lelket számláló bánáti falu újra a házigazdája volt a vajdasági magyarság legjelentősebb rendezvényének.
Az adai Rokolya népdalkórus
Gunarasról a Rozmaring asszonykórus mutatkozott be
A tordai közönség
A topolyai Kaláris asszonykórus
A Durindó fennállásának a negyvenéves jubileumát ünnepli az idén. A rendezvény a citerazenekarok találkozójaként indult, viszont fontos találkozójává lett a táncházi zenekaroknak is és sokban hozzájárult ahhoz, hogy vidékünkön is gyökeret vert a táncházmozgalom.
– Számtalan rendezvény közül válogathatunk, ahol találkozhatunk régi, jó ismerősökkel, barátokkal. De itt a legtömegesebb, a négy évtizedes jubileumát ünneplő Durindó, amely az óbecsei Batyu együttessel, a Nevenincs népzenei együttessel, a Tiszavirággal, a Hívogatóval, majd utána a Kótával, a Kalapozóval, a Szökőssel és az utánuk érkezőkkel, zenészekkel, énekesekkel, néptáncosokkal útjára indította a vajdasági táncházmozgalmat is. És akkor semmiképpen sem hagyhatjuk ki a felsorolásból azokat, akik már az Égiek családjából figyelnek ránk: Bodor Anikó az idén lenne 75 éves, dr. Szöllősy Vágó László 80, dr. Burány Béla 85 éves lehetne – és a fellépő csoportokból már hiányzó tagok is mind meghatározói, zászlóvivői voltak e fesztiválnak is. Gyakran nemcsak a nagy család, a mozgalom részei vagyunk, hanem valódi családok jönnek létre mozgalmon belül, és nevelik felnövekvő gyermekeiket ebben a kultúrában, közegben. És így gyarapodhat, növekedhet az égig érő fa itt, ezen a földön, ahol igen mélyre nyúlnak a gyökerei, melyek segítségével jól tud terebélyesedni és új hajtásokat hozni. De ehhez az kell, hogy itt legyünk, együtt legyünk, megosszuk egymással gondolatainkat, érzéseinket, beszélgessünk, táncoljunk, énekeljünk és muzsikáljunk együtt, mondta megnyitó beszédében, Szabó Gabriella, a Fesztiváltanács elnöke.
A jubiláris Durindónak 116 fellépője volt. A 68 településről, 82 művelődési egyesületből több mint 1500 föllépő érkezett Tordára. A kísérőkkel együtt több mint kétezer vendég érkezett a bánáti településre. A nagyszámú fellépő miatt a rendezvényt párhuzamosan két színhelyen, a Művelődési Otthonban és a Vadászotthonban tartották.
Visszapillantva a kezdetekre, senki sem hitte volna, hogy a Durindó megéli a negyven évet. De ahogy Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, a Durindó a Kárpát-medence legrangosabb népzenei fesztiválja lett. Látva a sok fellépőt, a sok fiatalt, ennyi lelkes, öntevékeny énekest, szólistát, muzsikust, azt kell mondanunk, hogy nemcsak negyven, hanem még hosszabb idő is van ennek a vidéknek, ennek a tájnak és ennek a közösségnek, az itt élésre, az itt maradásra.
Hajnal Jenő köszönti a résztvevőket, a nézőket
Az óbecsei Szelence leánykórus
A kúlai Árvácska népdalcsoport
A bácskossuthfalvai Ady Endre Művelődési Központ vegyes kórusa
Csókáról a Rákóczi férfikórus érkezett a Durindóra
Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület fellépői
A Durindó szombaton este a Csík zenekar fergeteges koncertjével zárult, amit az eső sem tudott elrontani. Azt követően pedig táncház volt a Juhász zenekar kíséretével.
