Egyelőre nem mondható el, hogy az Európai Unió tagállamai közös nevezőre jutottak volna, ami a Szerbia elé támasztandó feltételrendszert illeti a csatlakozási tárgyalások folyamatában – legalábbis ez derül ki abból a nyilvánosságra nem hozott dokumentumból, amelybe a német Deutsche Welle nyert betekintést.
A dokumentum tartalmazza, melyik állam milyen követelésekkel rukkol vagy rukkolhat elő ebben a folyamatban, s azt tükrözi, minden tagállamnak más jelenti a prioritást, ami már csak azért is rossz hazánk számára, mert Horvátországhoz hasonlóan egy-egy ország bármelyik következő fejezet megnyitása előtt előrukkolhat feltételként saját prioritásaival, azok teljesítésének elvárásával.
Az említett uniós dokumentum szerint a Miniszterek Tanácsának munkaülésén Németország azon az állásponton maradt, hogy a csatlakozási tárgyalások következő fejezeteit csak a Koszovóval való harmonizációs folyamat pozitív megítélése esetében lesz szabad elindítani. Ez természetesen nem vonatkozik a már megnyitott fejezetekre: a 35.-re, mely magával Koszovóval foglalkozik, a 32.-re, mely a pénzügyi ellenőrzés fejezete, a 23. és 24. fejezetekre, vagyis a jogrend, igazságszolgáltatás, szabadság, biztonság, emberi jogok kérdéseit illető témákra. Németország a továbbiakban azonban ragaszkodni fog a brüsszeli megállapodás teljes betartásához. Aggodalmát fejezte ki ez az állam amiatt is, hogy a szerb választási kampányban sűrűn lehetett hallani a „koszovói szerb érdekekről” és a „boszniai szerb érdekekről”, az európai irányultság messze elmaradt ezen témák mögött. Ezzel kapcsolatban egyéb részleteket és pontosítást nem tartalmaz a szöveg.
A szomszédos országokat a hazánkban élő kisebbségek helyzete foglalkoztatja a leginkább. Magyarország, Románia és Bulgária is szorgalmazták, hogy kísérjék figyelemmel a kisebbségi akcióterv teljesítését. Románia szerint az istentiszteletek kisebbségi nyelven való szavatolását is erélyesebben kellene követelni Szerbiától.
A szerbiai főtárgyaló már korábban jelezte, hogy a csatlakozás folyamatában előkerülhetnek újabb megoldatlan kérdések, ezért remélhetőleg Szerbiát nem érik majd meglepetésként az efféle követelések.
