A macedón lehallgatási botrány mind az 56 érintettje esetében visszavonta kegyelmi rendeletét Gjorge Ivanov macedón államfő hétfőn - számolt be róla a vesti.mk szkopjei hírportál.
Nemzetközi nyomásra, valamint a folyamatos tiltakozások miatt a macedón köztársasági elnök május 28-án már 22 érintett esetében visszavonta kegyelmi rendeletét, amelyet április közepén a majdnem két éve tartó belpolitikai válságot kezelendő hozott meg. Gjorge Ivanov hétfői közleménye szerint az utóbbi tíz napban sokan sokféleképpen értelmezték a kegyelem részleges visszavonását, ez pedig tovább polarizálta az amúgy is megosztott politikai színteret. Az amnesztia visszavonásától az elnök most ugyanazt, a válság megoldását várja, mint magától az áprilisban meghozott rendelettől.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét, Zoran Zaevet. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt halasztották később június 5-re, majd bizonytalan időre elhalasztották -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
