Moszkva nem habozik. Amint hírét vette, hogy a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 csoport a múlt heti vezetői találkozóján a szankciók meghosszabbítását, sőt esetleges megszigorítását helyezte kilátásba Oroszország ellen, azonnal ellentámadást jelentett be.
Ezzel egyszersmind jelezte, hogy elutasítja azokat a feltételeket, amelyeket a Nyugat a csúcsértekezleten vele szemben támasztott. A G7-ek ugyanis azt üzenték: felfüggesztik a büntetőintézkedéseket, ha Oroszország teljesíti az Egyesült Államok és az Európai Unió követeléseit, s tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, illetve teljesíti a minszki békemegállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ehelyett ellenlépéseket helyezett kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek szankciókat vezettek be hazája ellen. Közölte: megkezdődtek az előkészületek az orosz büntetőintézkedések meghosszabbításáról.
A tervek szerint az augusztus elején lejáró rendelkezéseket (lényegében az élelmiszer-embargót) 2017 végéig érvényben tartanák. A zárlat az Egyesült Államokra, az EU-tagokra, továbbá Albániára, Ausztráliára, Izlandra, Kanadára, Liechtensteinre, Norvégiára, Kanadára, Montenegróra és Ukrajnára terjed ki.
Moszkvában úgy tudják, hogy az élelmiszerek oroszországi importjára 2014 augusztusában kivetett tilalom összesen 9,3 milliárd dollár kárt okozott a nyugati, elsősorban uniós államoknak. Csak tavaly 29 százalékkal csökkent az Oroszországba irányuló uniós élelmiszerexport. A Világbank szerint a szankciók miatt 130 ezer munkahely kerülhet veszélybe Európában.
Az utóbbi időben az EU-ban egyre többen követelik a megtorló intézkedések törlését, mivel a szankciók komoly kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Leginkább a görögök, az olaszok, osztrákok és a magyarok ellenzik a büntetőpolitika folytatását. A német és francia üzleti körök is fanyalognak.
A lengyelek és a baltiak viszont továbbra is kiállnak a szigorítások mellett. Brüsszel nekik ad igazat, és júliusban meg akarja hosszabbítani a szankciókat.
Az Unió teljes kereskedelme Oroszországgal 2013-ban még 326,5 milliárd euró volt, a moszkvai szigorítás után azonban (2015-re) már alig érte el a 210 milliárdot. Az amerikaiak árukereskedelmi forgalma pedig 38,2 milliárd dollárról 23,6 milliárd dollárra csökkent ugyanezen időszakban.
A nagyságrendek tekintetében az Unió tehát sokkal rosszabbul áll, mint az USA.
Washington és Brüsszel összehangolt gazdasági büntetőintézkedésekkel próbálná rákényszeríteni Moszkvát, hogy hagyjon fel az ukrán válságban alkalmazott politikájával, valamint a szomszédos ország területének és szuverenitásának veszélyeztetésével. A szankciók az orosz politikai elit több tagját, a pénzügyi és energiaszektort, valamint a hadiipart is érintik.
A Kreml eddig nem változtatott Ukrajna-politikáján, a szankciókat pedig barátságtalan lépésnek tartja, és hasonló intézkedésekkel válaszolt rájuk. A kölcsönös keménykedés és viszálykodás kereskedelmi háborúhoz vezetett a két fél között. A befejezés időpontja talány.
