2024. április 25., csütörtök
LABDARÚGÓ-EB – A CSOPORT

A házigazda és a „tapasztalatlanok”

Június 10-én kezdődik a franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság: huszonnégy csapat – köztük a magyar válogatott is – lép pályára a csoportküzdelmek során. A hat csoportot a labdarúgás világában dolgozó szakértők és játékosok (Apró Attila, Palágyi Szabolcs, Özvegy József, Bognár Miklós, Volford Tibor, Takács Tamás) segítségével mutatjuk be: szerdán labdarúgók, edzők, sportújságírók válaszát olvashatják arra a kérdésre, hogy mit várnak a magyar csapattól, csütörtökön pedig az F csoportról olvashatnak, amelyben a magyar válogatott is helyet kapott.

FRANCIAORSZÁG

FIFA-világranglista: 21.

Korábbi Eb-részvétel: 8 (1960, 1984, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012)

Legnagyobb sikerek: világbajnok (1998), Európa-bajnok (1984, 2000), olimpiai bajnok (1984), Konföderációs Kupa-győztes (2001, 2003), világbajnoki ezüstérmes (2006), világbajnoki bronzérmes (1958, 1986), olimpiai ezüstérmes (1900)

Szövetségi kapitány: Didier Deschamps (2012 júliusa óta)

A francia keret, kapusok: Benoit Costil (Rennes), Hugo Lloris (Tottenham), Steve Mandanda (Marseille). Védők: Samuel Umtiti (Lyon), Laurent Koscielny (Arsenal), Eliaquim Mangala (Manchester City), Adil Rami (Sevilla), Patrice Evra (Juventus), Bacary Sagna (Manchester City), Lucas Digne (Roma), Christophe Jallet (Lyon). Középpályások: Paul Pogba (Juventus), Blaise Matuidi (PSG), Morgan Schneiderlin (Manchester United), Ngolo Kanté (Leicester), Yohan Cabaye (Crystal Palace), Moussa Sissoko (Newcastle). Támadók: Antoine Griezmann (Atlético Madrid), Dimitri Payet (West Ham), Anthony Martial (Manchester United), Kingsley Coman (Bayern München), Olivier Giroud (Arsenal), André-Pierre Gignac (UANL Tigres).

Az Eb előtti, a tornára való ráhangolódást szolgáló mérkőzések kifejezetten jól sikerültek a franciáknak, és én úgy érzem velük kapcsolatban, hogy nagyon komoly esélyesként lépnek pályára ezen a tornán, nemcsak azért, mert házigazdák, hanem azért is, mert most egy remek keret, egy nagyon erős francia válogatott jött össze, még akkor is, ha Benzemát felfüggesztették és az a Valbuena sincs behíva a keretbe, aki az ún. videobotránynak a másik érintettje volt. Ráadásul az A csoport sem tekinthető halálos erejűnek, három selejtezős csoportmásodikkal játszanak, óriási meglepetés lenne már az is, ha nem ők zárnának a kvartett első helyén.

Mit mutatott az elmúlt két évben? Nagyon jó képet festett magáról Franciaország az I. csoport keretében lejátszott és a későbbi barátságos mérkőzéseken is, remek teljesítményt nyújtottak, és kiváló eredményeket értek el. Kivételnek az Angliában elszenvedett 2:0-s vereséget tekinthetjük, de hát az a párizsi terrortámadás után történt, ami vélhetően rá is nyomta a bélyegét arra a találkozóra. Az mindenképpen elismerésre méltó, hogy megverték a németeket 2:0-ra, legyőzték az oroszokat 4:2-re, a hollandokat idegenben verték 3:2-re.

Kulcsjátékos(ok): Paul Pogba – ő fogja vinni a hátán a csapatot; Antoine Griezmann – nagyon jó formát mutat az Atlético csatára is, meglátjuk, mennyire tudja majd átmenteni a válogatottba, az Eb-n Benzema távollétében ő is kulcsszereplő lehet; Blaise Matuidi – neki a játék stabilitása szempontjából lesz nagyon fontos szerepe a középpályán, Pogba mellett őt is egy olyan játékosnak tartom, akitől nagyban függ a francia válogatott teljesítménye.

Edző személye: Didier Deschamps – meghatározó szerepe lehet neki is, hiszen az ő tapasztalatával, amit pl. az 1998-as vb-címmel szerzett, nagyjából tudja azt, hogy mit igényel a játékosoktól egy ilyen nagy tornán a siker. Nagyon sok jó döntése volt az utóbbi időben is. Annak tartom Benzema felfüggesztését is, amit nagyon sok kapitány nem lépett volna meg, vagy azért, mert a saját állását félti, vagy mert nem szeretne az egyik, ha nem a legjobb csatára nélkül maradni. Úgy érzem, ezzel megmutatta, hogy milyen állapotok uralkodnak a francia szövetségben, hogy ő milyen kemény kezű edző, hogy milyen értékrendet követ. Dmitri Payet-nak, a West Ham kulcsjátékosának a válogatottba való visszahívása is jó döntés volt szerintem, hiszen ő az egyik meglepetésembere lehet majd ennek a francia csapatnak.

Erősségük: főként a csapategység. Habár most az is mellettük szól, hogy egytől egyig mindannyian egyénileg is nagyon jó játékosok, de talán Pogbán kívül nincs pl. Messihez vagy Ronaldóhoz mérhető világsztárjuk, hanem ez a francia válogatott csapatként nagyon jó. Jó néhány rendkívül tapasztalt játékosuk van – Olivier Giroud, Hugo Lloris, Laurent Koscielny stb. –, és ez a tapasztalat egészül ki remekül a fiatalos lendülettel és gyorsasággal. Úgy gondolom, hogy ez abban a 4–3–3-as, ill. 4–2–3–1-es rendszerben, amiben játszottak az utóbbi időben, nagyon jól fog majd működni.

Gyengeségük: talán a védelem. Megsérült Raphael Varane is, nem is utazik a tornára, a két szélső védő, Bacary Sagna és Patrice Evra már inkább kifelé tart a futballból, picivel talán már gyengébbek, mint a topátlag. A csoportmeccseken talán még nem, de az élesebb meccseken szükség lehet majd arra, hogy akár Pogba, akár Lassana Diarra, akár Ngolo Kanté sokat szűrjön a középpályán, illetve talán a szélsőknek is többet kell majd visszazárniuk.

SVÁJC

FIFA-világranglista: 14.

Korábbi Eb-részvétel: 3 (1996, 2004, 2008)

Legnagyobb sikerek: vb-negyeddöntős (1934, 1938, 1954)

Szövetségi kapitány: Vladimir Petković (bosnyák, 2014 júliusa óta)

A svájci keret, kapusok: Yann Sommer (Borussia Mönchengladbach), Roman Bürki (Borussia Dortmund), Marwin Hitz (Augsburg). Védők: Stephan Lichtsteiner (Juventus), Nico Elvedi (Borussia Mönchengladbach), Michael Lang (Basel), Johan Djourou (Hamburg), Steve von Bergen (Young Boys), Fabian Schär (Hoffenheim), Francois Moubandje (Toulouse), Ricardo Rodríguez (Wolfsburg). Középpályás: Valon Behrami (Watford), Blerim Dzemaili (Genoa), Gelson Fernandes (Rennes), Fabian Frei (Mainz), Granit Xhaka (Borussia Mönchengladbach), Xherdan Shaqiri (Stoke City), Denis Zakaria (Young Boys). Támadók: Breel Embolo (Basel), Haris Seferovic (Eintracht Frankfurt), Admir Mehmedi (Bayer Leverkusen), Eren Derdiyok (Kasimpasa), Shani Tarashaj (Grasshopper).

Nekik van talán a legnagyobb esélyük a még biztos továbbjutást érő második hely megszerzésére. Érdekes csapat, az utóbbi időben szinte minden nagy tornán résztvevők, de soha nem tudja az ember, mit is várjon tőlük. Vannak kiváló játékosaik, olyan futballisták is, akik egy-egy megmozdulással el tudnak dönteni egy mérkőzést – különösen erős a balkáni régióból származó játékosállományuk. Ennek ellenére úgy hiszem, hogy a csoportból ugyan továbbjutnak, de a nyolcaddöntőben az albánoknál és a románoknál erősebb ellenféllel szemben elvéreznek majd.

Mit mutatott az elmúlt két évben? Az Eb-selejtezőket csoportjuk második helyén zárták, Anglia mögött, hét győzelemmel és három vereséggel. Az angolok végigsöpörtek ezen a csoporton, tízből tízszer nyertek, úgyhogy nem meglepő, hogy a svájciakat is legyőzték oda-vissza, de az sem mondható meglepetésnek, hogy hazai pályán Szlovénia is jobbnak bizonyult náluk. Hozták a papírforma eredményeket, amivel, ha másodikként is, de biztosan jutottak ki a tornára.

Kulcsjátékos(ok): Xherdan Shaqiri – ő az a játékos, akinek ezt a válogatottat húznia kell, és Svájcban ezt is várja tőle mindenki. Vannak az európai futballban jól ismert más futballistáik is, elég csak Blerim Džemailire, Granit Xhakára vagy Valon Behramira gondolni, de a védelemben is ott van pl. Stephan Lichtsteiner, aki a Juventus egyik erőssége.

Edző személye: nagyon jó edzőjük van Vladimir Petković személyében, aki mindent tud a svájci futballról, legalább 15 éve dolgozik már ott, de van egy olasz kupagyőzelme is korábbról a Lazióval, ami nem kis dolog. Rendkívül tapasztalt edző, aki sokat segíthet a továbbjutás elérésében, úgy érzem, benne bízhatnak a svájciak, 2-3 jó eredményre képesek lehetnek vele.

Erősségük: A fölső, azaz a támadószekció, amit akár balkáni különítménynek is nevezhetünk, hiszen nagy részük ebből a régióból származik.

Gyengeségük: Talán a tapasztalatlanság és az, hogy a keretbe befért olyan játékos is mint Johann Djourou, akit egyáltalán nem tartok jó futballistának.

ALBÁNIA

FIFA-világranglista: 45.

Korábbi Eb-részvétel: újonc

Szövetségi kapitány: Giovanni De Biasi (olasz, 2011 decembere óta)

Az albán keret, kapusok: Etrit Berisha (Lazio), Orges Shehi (Skenderbeu Korce), Alban Hoxha (Partizan Tirana). Védők: Lorik Cana (Nantes), Naser Aliji (Basel), Ansi Agolli (Qarabaq Agdam), Elseid Hysaj (Napoli), Arlind Ajeti (Frosinone), Mergim Mavraj (1. FC Köln), Andi Lila (PAS Giannina), Frederik Veseli (Lugano). Középpályások: Armir Lenjani (Nantes), Migjen Basha (Como), Burim Kukeli (Zürich), Odise Roshi (Rijeka), Ledian Memushaj (Delfino Pescara), Armir Abrashi (Freiburg), Taulant Xhaka (Basel), Ergys Kace (PAOK Szaloniki). Csatárok: Shkëlzen Gashi (Colorado Rapids), Sokol Cikalleshi (Medipol Basaksehir), Armando Sadiku (Vaduz), Bekim Bala (Rijeka).

Egy igazi fekete ló, az Eb egyik leggyöngébb válogatottja, amely szerintem csoportnegyedikként zár majd, attól függetlenül, hogy volt egy kimagasló eredményük Portugália ellen. Számukra mindenképp örömfocinak kellene lennie ennek a kontinenstornának, hiszen történetük során először jutottak ki, részükről már ez is óriási haditett.

Mit mutattak az elmúlt két évben? Közelről szemlélhettük őket, hiszen egy csoportban voltak a szerb válogatottal. Nagyjából ugyanaz a séma szerint játszottak az utóbbi időben: nagyon zárt védekezés, és abból aztán gyors támadások, támadásépítés, villámléptű szélsőkkel. Ha ilyen fegyelmezetten tudnak játszani majd az Eb-n is, akkor talán lehet egy-két szép napjuk, ha viszont gólt kapnak, az általában megpecsételi a sorsukat, ezt várom a tornán is tőlük. Ha bárki ellen kinyílnak, meg fogják őket büntetni.

Kulcsjátékos: Lorik Cana – az albán válogatott kapcsán mindenképpen őt kell kiemelni, igazi vezéregyéniség, jelentős európai klubokban (Marseille, Sunderland, Galatasaray, Lazio, jelenleg Nantes) szerzett tapasztalattal. Mellette talán még a jobb oldali hátvéd Elseid Hysaj említhető, aki tavaly szerződött Nápolyba, lehet, hogy rá érdemes lesz figyelni.

Edző személye: Giovanni De Biasi egy nagyon tapasztalt olasz edző, különösebben kiemelkedő eredmények nélkül, de az azért elismerésre méltó, hogy már több csapatot feljuttatott a Serie B-ből a Seria A-ba. Nagyon szeretik Albániában, bíznak is benne, ráadásul nagy hasznára lehet ennek az albán válogatottnak, hiszen általában gyengébb csapatokat vezetett, de jó eredményeket ért el velük, akár erősebb konkurenciával szemben is.

Erősségük: mindenekelőtt a csapatszellem és a harciasság, mert ezek a játékosok tényleg egy csapatként játszanak és harcolnak egymásért – Belgrádban láthattuk azt is, hogyan küzdenek egy zászlóért...

Gyengeségük: legelőször is az abszolút tapasztalatlanság. Soha nem szerepeltek nagy tornán, a legtöbb játékosuk nincs hozzászokva az ilyen hangulathoz, atmoszférához, nagy részük az európai kupaporondon sem alkotott még emlékezeteset, éppen ezért kérdés, hogyan fogják kezelni a nehéz szituációkat.

ROMÁNIA

FIFA-világranglista: 19.

Korábbi Eb-részvétel: 4 (1984, 1996, 2000, 2008)

Legnagyobb sikerek: vb-negyeddöntős (1994), Eb-negyeddöntős (2000)

Szövetségi kapitány: Anghel Iordanescu (2014 októbere óta)

A román keret, kapusok: Ciprian Tatarusanu (Fiorentina), Costel Pantilimon (Watford), Silviu Lung (Astra). Védők: Cristian Sapunaru (Pandurii), Alexandru Matel (Dinamo Zagreb), Vlad Chiriches (Napoli), Valerica Gaman (Astra Giurgiu), Dragos Grigore (al-Szajlija), Cosmin Moti (Ludogorets), Razvan Rat (Rayo Vallecano), Steliano Filip (Dinamo Bucuresti). Középpályások: Mihai Pintilii (Steaua), Ovidiu Hoban (Hapoel Beer-Seva), Andrei Prepelita (Ludogorets), Adrian Popa (Steaua), Gabriel Torje (Osmanlispor), Alexandru Chipciu (Steaua), Nicolae Stanciu (Steaua), Lucian Sanmartean (al-Ittihad). Támadók: Claudiu Keseru (Ludogorets), Bogdan Stancu (Genclerbirligi), Florin Andone (Cordoba), Denis Alibec (Astra).

Nem akarok senkit megsérteni, de úgy gondolom, hogy ez az utóbbi évek egyik leggyengébb román válogatottja. Nincsenek igazán nagy nevek, már nincsenek azok a húzóemberek, akik világszerte ismertek voltak, mint Cristian Chivu vagy Adrian Mutu. Várhatóan az albánokkal lesznek harcban a harmadik helyért. Ugyanaz elmondható velük kapcsolatban, ami Albániáról is, hogy már a kijutásuk is sikerként könyvelhető el.

Mit mutatott az elmúlt két évben? Olyan csapat benyomását keltették, akik az Eb-n is sok gondot fognak okozni az ellenfeleknek, mert nagyon harcias és fizikailag kifejezetten erős válogatott. Emellett nagyon fegyelmezett védekezésre képes, amit mutat, hogy a Magyarországot is magába foglaló D csoportban veretlenül lett második, mindössze két gólt kapott, játszott három 0:0-s döntetlent, ellenben az ellenfél kapujára sem túl veszélyes, tíz meccsen tizenegy gólig jutott a kvalifikáció során. Rendkívül tudatosan játszottak, hozták azt, ami kellett a közvetlen kijutáshoz.

Kulcsjátékos(ok): Vlad Chiriches – ha tudja hozni azt a formáját, amiért a Tottenham felfigyelt rá, igazi vezéralakja lehet a román gárdának. Nicolae Stanciura is érdemes lesz figyelni, aki házi gólkirály lett a Steaua színeiben, ami szép eredmény, de nem tudni, mennyire fogja tudni felvenni a torna ritmusát, elvégre a román élvonal nem tartozik az európai elitbe.

Edző személye: Anghel Iordănescu – egy olyan szövetségi kapitányról van szó, aki majdnem tíz évre nyugdíjba vonult, két-három éve tért vissza a futball körforgásába. Furcsa szituáció, nem tudom, mennyire követte a változásokat, amíg szünetelt, mert az edzői szakmáról tudni kell, hogy folytonosan változik a futball, az új trendeket követni kell – még ha ez a tévéképernyőn keresztül talán nem is jön le, de azok az apróságok, amik döntenek egy-egy mérkőzésen, rengeteg dologból állnak össze. Ahogy fejlődik a tudomány, mindig újabb és újabb dolgok kerülnek napvilágra. Tíz év nagy kiesés, de az biztos, hogy Iordănescuval nem véletlenül jutottak ki a románok a tornára. Látszik, hogy tudatos ember, tudatos futballt játszat, anno, 1994-ben vele jutottak a legjobb nyolc közé a vébén. De ha az akkori tudására alapoz, ami ma már túlhaladott, akkor nem jósolok túl sok jót a románoknak.

Erősségük: a csapatvédekezés, illetve a harciasságuk és a csapatszellemük.

Gyengeségük: hiányoznak a vezéregyéniségek, ami egyenes következménye a tapasztalatlanságnak.

(A szerző a tóthfalusi Nyers István Labdarúgó-akadémia edzője és koordinátora)