Két évvel a nagy májusi árvizeket követően azok, akiknek házait és földjeit elárasztotta a víz, azt mondják, a természeti csapás következményei még mindig láthatóak. Sokan elégedetlenek az elvégzett kárbecsléssel vagy pedig a bizottság által megállapított kártérítési összeggel, de a legnagyobb gondot a mezőgazdasági földek biztosításának megfizettetése jelenti.
Jamena az a vajdasági, pontosabban szerémségi falu, amelyet azért nem védtek az áradástól, hogy a többi veszélyeztetett települést megmentsék, itt a földeknek közel 80 százaléka víz alá került. A falu lakosainak 95 százaléka a mezőgazdaságból él, köztük a Jović család is, akik azt mondják, a következményeket öt év alatt sem fogják kiheverni. A két évvel ezelőtti árvízig a falu lakosai 320 hektárnyi földön gazdálkodtak, azóta, mint mondják, 180 hektárt egyáltalán nem tudnak használni, a kombájnokat sem hajtották ki, ahol viszont vetettek, ott a minőség csapnivaló, mindent tönkretett a víz. A vidéken május 1-jétől 16-áig 91 liter eső esett, már késésben vannak a vetéssel, meséli Slobodan Jović.
Ő biztosította mezőgazdasági terményeit, sokakkal ellentétben, de a biztosító szinte semmit nem ismert el, annak ellenére sem, hogy az állam elemi csapást hirdetett, amelybe az árvíz is beletartozik. A biztosító nem fizetett, ezért többé nem is biztosította újra a földjeit, ha már úgyse kapott semmit.
A jégverés, a tűzvész és a villámcsapás azok az elemi csapások, amelyek esetében a biztosító a termény biztosítása esetében a kárt 90 százalékban elismeri és megtéríti. Az áradás és a vihar pótbiztosításnak számít, amelyeket kifejezetten a biztosított kérésére vesznek bele a szerződésbe, magyarázta Radoje Živanov a Triglav biztosító szakembere. Magyarázata szerint az árvíz nem belvíz, mint ahogyan a túlzott esőzés sem.
A termelők terményeiket 99 százalékban lebiztosítják, mondják a biztosítóban, de ezek a károk nem esnek az alapcsomagba, ezért fontos a gazdáknak tudni, pontosan milyen csomagot igényelnek, hangzik a magyarázat.
