2024. április 18., csütörtök

Magyar szakmai nap az újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon

A magyar termékek megállják helyüket a világ bármely részén

A Magyar Nemzeti Kereskedőház, valamint a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara megszervezte a Magyar szakmai nap című rendezvényt az újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon. A magyarországi és a szerbiai cégek együttműködéséről, valamint a kapcsolatok továbbfejlesztéséről szóló konferencia kezdetén Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket.

Magyarország standja a az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon (Ótos András felvétele)

Magyarország standja a az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon (Ótos András felvétele)

– Az Oroszország ellen bevezetett embargó következtében rengeteg nyugat-európai cég esett el jelentős piacoktól. Ezek a nyugat-európai cégek Nyugat-Balkánt nézték ki maguknak, hogy az Oroszországba ki nem szállítható termékeknek piacot keressenek. Szerbia is egyike ezeknek az export célpontoknak. Ezzel magyarázható, hogy csökkent a Magyarországról Szerbiába irányuló élelmiszeripari termékek forgalma. A magyar termékek megállják helyüket a világ bármely részén, így Szerbiában is. Azok a kiállítások, mint amilyenen most is részt veszünk, hozzájárulnak ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a réseket, amelyeken keresztül a magyar vállalkozók be tudnak hatolni, és el tudják helyezni a termékeiket a piacon. Azon dolgozunk Pásztor István elnök úrral és munkatársaival, hogy felújítsuk a feledés homályába veszett Topolyai Vásárt is – mondta Pintér Attila.

Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja kifejtette, hogy nagyon hasonlóak Magyarország déli részének és Vajdaságnak a mezőgazdasági adottságai, ezenkívül az alkalmazott módszerekben is sok a hasonlóság. Az Európai Unió felé vezető gazdasági úton a mezőgazdaságnak mindenképpen húzóerőnek kell lennie. A magyarországi cégek részéről fokozott érdeklődést tapasztalunk, és mi azon vagyunk, hogy próbálják meg felfedezni a Vajdaságban fellelhető üzleti lehetőségeket – hangsúlyozta Babity János.

Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a magyar–szerb gazdasági kapcsolatok jól haladnak, és ezen az együttműködésen igyekeznek javítani. A kamarának az a küldetése, hogy minél jobban összekapcsoljuk a szerbiai és magyarországi kis- és középválalkozókat. Sok apró, de bonyolult akadály merül fel Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában, és ezen problémák megoldásában szintén segíteni szeretnénk – mondta Jójárt.

Csáki Mihály, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) újvidéki irodavezetője elmondta, hogy az MNKH-nak egyetlen küldetése van, hogy segítse a magyar cégek Szerbiába irányuló exportját.
– Ennek érdekében több síkon folyik a munka. A megkeresések száma, a cégek közötti kapcsolatfelvételek és a folyamatban levő projektek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy sikeresen működik az MNKH – jelentette ki Csáki.
Pintér Attila felszólalásában kitért arra, hogy jelen pillanatban az idei év első két hónapjára vonatkozó adatokkal rendelkeznek, és ez alapján mondhatja, hogy tovább erősödött a két ország közötti kereskedelmi forgalom, a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6,3 százalékkal.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete (Ótos András felvétele)

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete (Ótos András felvétele)

– 2015-ben a 2014-es évhez képest 4 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Ebben az évben jó eséllyel megközelíthetjük a 2 milliárd eurós forgalmat. Magyarország és Szerbia külkereskedelmében egyaránt fontos szerepe van az élelmiszeripari termékek exportjának. Hagyománya van annak, hogy a magyar cégek megjelennek az újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon. A szerbiai 2000-es rendszerváltás óta nem volt olyan év, hogy magyar cégek ne lettek volna jelen a kiállításon – mondta a nagykövet.

– Ha megnézzük a 2014-es, a magyar–szerb kétoldalú áruforgalmnak az értékét, azt látjuk, hogy meghaladta az 1,7 milliárd eurót. Ennek hozzávetőleg 8,4 százaléka az élelmiszeripari és dohánytermékekben realizálódott. Egy évvel később, 2015-ben a kétoldalú áruforgalom 4 százalékkal nőtt és meghaladta az 1,8 milliárd eurót. Ha a Szerbiából Magyarországra irányuló élelmiszeripari és dohánytermékek értékét nézzük, azt látjuk, hogy 2014-ben 91 millió eurót, 2015-ben pedig 81 millió eurót tett ki – részletezte Pintér Attila.

– Segítünk, hogy gördülékenyebben létesüljenek üzleti kapcsolatok a két ország között. Rendszeresen részt veszünk az újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon, Szegeden pedig tájékoztató jellegű rendezvényeket szervezünk a szerbiai vállalkozók számára – mondta Kovács László, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke elmondta a konferencia résztvevőinek, hogy a szervezetükhöz 58 gazdaszervezet tartozik, és közel 6 ezer gazdálkodót képviselnek.
– Igyekszünk könyebbé tenni az előcsatlakozással járó kihívásokat a földműveseink számára. A maihoz hasonló rendezvényekre külön köszönettel tudunk tekinteni, hiszen a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával nagyon jó az együttműködésünk, és mindent kihasználunk annak érdekében, hogy a gazdálkodóinkat olyan információkhoz juttassuk, amelyeket a maguk gyarapodására alkalmazni tudnak – ismertette Nagy.

A konferencián felszólalt még Molnár Viktor, a tartományi Mezőgazdasági Titkárság titkárhelyettese, Bertalan Imre, a Szerbiai OTP Bank igazgatója, valamint Varga Imre, a Magyar–Szerb Üzleti Tanács titkára.