2024. április 16., kedd

„Nem ér a nevem”

Nem először tesszük szóvá ezen a helyen, hogy a kormány másfél-két évvel ezelőtt igen erélyesen közölte álláspontját, miszerint szinte semmilyen körülmények között nem lehet szó arról, hogy az állami szektorba újabb személyeket vegyenek fel. Mi több, akcióterv készült arra vonatkozóan is, hogy miképpen fognak záros határidőn belül megszabadulni legalább tizenötezer alkalmazottól.

Más lapra tartozik, hogy a minisztertanács egyetlen tagja sem volt hajlandó egyértelműen nyilatkozni arról, hogyan jutottak a „létszámon felüliek” az államigazgatásban és/vagy az állami tulajdonban lévő közvállalatban leginkább igen kevés, vagy semennyi munkával, ugyanakkor több mint tisztességes fizetéssel járó munkahelyhez. Az erre vonatkozó választ és magyarázatot mi sem szándékozzuk feszegetni, hiszen azt a legtöbb ember tudja.

Maradjunk a ténynél, hogy tilos volt a felvétel. Pontosabban, „szinte” tilos volt.

Nos, éppen ezt használták ki sokan, természetesen a tűzhöz közel álló vállalatvezetők és önhatalmúlag (de az is lehetséges, hogy felsőbb parancsra) duzzasztották a létszámot.

Mint például a Nikola Tesla (valamikor surčini) Repülőtér. Tavaly ugyanis nem kevesebb mint 760 személlyel létesítettek munkaviszonyt meghatározott és 18-cal határozatlan időre, pedig a légikikötő bevétel-növekedése ezt egyáltalán nem igazolta.

Talán mondani sem kell, hogy mindez bármiféle formaság, vagyis pályázat kiírása nélkül bonyolódott le. Hanem csak úgy, a „fű alatt”, stikában.

Érdekes volna alaposan utánajárni, hogy a szerencsések kiknek a kicsodái voltak. Mert nehezen hihető, hogy csak úgy, az utcán felszedtek ennyi embert és felkínálták nekik, hogy dolgozzanak a reptéren.

A félreértések elkerülése végett azt is hangsúlyozni kell, hogy a többségében állami tulajdonban levő Nikola Tesla vezetősége annak rendje és módja szerint engedélyt kért minderre. A kormány ugyanis annak idején egy bizottságot hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy eldöntse, melyik állami tulajdonban levő cég – a kormányhatározat ellenére – vehet fel új munkaerőt.

A repülőtér hét alkalommal is engedélyt kért és kapott. Tehát az illetékesek nyugodtan moshatják kezüket, hiszen betű szerint eleget tettek az előírásoknak.

Egyébként a reptéren csaknem ötszáz ember van állandó munkaviszonyban, s éppen ezért szúr szemet a meghatározott időre alkalmazottak száma, a 760!

Amint az általában lenni szokott, a magyarázat ezúttal sem maradt el. Az illetékesek ugyanis azt állítják, hogy már évek óta igénybe veszik az ifjúsági szövetkezet által hozzájuk küldött fiatalok munkáját, s ezzel a tömeges szerződéskötéssel lényegében csak az érintettek jogi-munkaügyi státusát igyekeztek rendezni. Vagyis azt, hogy ha már dolgoznak, szaporodjanak a munkaéveik.

Emberileg ez ellen senkinek sem lehet kifogása. A gond csupán az, hogy a kormány ismét következetlen volt. Ha ugyanis az általa alakított bizottság gond nélkül engedélyezi a létszám növelését, akkor mi szükség volt az egyébként igen nyögvenyelősen haladó leépítés meghirdetésére. Vagy ez nem vonatkozik mindegyik állami cégre? Egyesek akár úgy is viselkedhetnek, mint a fogócskázó gyerekek, hogy ha nem akarnak tovább játszani, vagy nem fogadják el a szabályokat, akkor egyszerűen kimondják a bűvös igét:

Nem ér a nevem!