2024. március 28., csütörtök

Francia tapasztalatok Vajdaságban

A francia földműves-szövetkezeti modellről tartottak tanácskozást a Mezőgazdasági Kiállításon

Franciaország belgrádi nagykövetsége szemináriumot szervezett az újvidéki Mezőgazdasági Kiállításon a francia földműves-szövetkezeti modellről. A tanácskozást Christine Moro, Franciaország belgrádi nagykövete nyitotta meg. Felszólalt Dragan Mirković, a szerbiai mezőgazdasági tárca vidékfejlesztési osztályának vezetője, Branislav Bugarski tartományi régióközi, együttműködési és helyi önkormányzati titkár, Luc Vermeulen, a franciaországi Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetségének (FNCUMA) képviselője, Đorđe Mišković, a mezőgazdasági gépeket importáló és exportáló vállalatok egyesületének vezérigazgatója, Richard Masa, az Európai Unió szerbiai küldöttségének mezőgazdasági projektekkel megbízott vezetője, valamint Marija Marić Mitrović, a Credit Agricole Serbia végrehajtó bizottságának tagja.

(Fotó: Dávid Csilla)

(Fotó: Dávid Csilla)

– A mezőgazdaság olyan téma, amely egyetlen franciát sem hagy hidegen. Ismeretes, hogy Franciaország a legnagyobb mezőgazdasági termelő az Európai Unióban, az össztermelés majdnem 20 százalékát a francia gazdák adják, a németek a 15 százalékát, az olaszok pedig a 10 százalékát. Minden negyedik francia falusi környezetben él, az ország területének 54 százaléka termőföld, 28 százaléka pedig erdő. Franciaországban 500 ezer gazdaság van, ezekben kb. egymillió ember dolgozik. Egy-egy közepes francia gazdaság 56 hektáron terül el, 25 százalékuk 82 hektárnál nagyobb, szintén 25 százalékuk pedig 6 hektárnál kisebb. Franciaországban az élelmiszeriparban 13 ezer vállalat működik, 400 ezer ember dolgozik, ők a francia ipar 17 százalékát teszik ki – ismertette Christine Moro.

Szerbia 5,5 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, amely az ország összterületének 58 százaléka. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Szerbia GDP-jének a 10 százalékát teszi ki – hallhattuk Franciaország belgrádi nagykövetétől.

– Szerbia és Franciaország között szoros kapcsolat alakult ki, amelynek egyik fontos része a szerbiai mezőgazdaságnak az európai uniós normákra történő felkészítése. Az uniós csatlakozási tárgyalások 11., a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó fejezete, valamint a 12., az élelmiszerbiztonsággal, az állategészégüggyel és a növényvédelmmel foglalkozó fejezete. A két ország közötti mezőgazdasági együttműködés új területekre is kiterjed. Tervben vannak a hegyvidéki mezőgazdaság termeléssel, a mezőgazdasági tanácsadással, a földrajzi származásuk alapján levédett termékek forgalmazásával, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok megosztása és újabb együttműködési formák kialakítása – részletezte Christine Moro.
Đorđe Mišković elmondta, hogy az európai országok értékes tapasztalatai nagyon hasznosak a szerbiai földművesek számára. A közelmúltban a hazai termelőknek lehetőségük nyílt hallani az osztrák, a német, a skót és a szlovén gazdák tapasztalatairól. Ezen találkozók egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a mezőgépek közös használata jelentősen csökkentheti a földművesek kiadásait. A szerbiai mezőgépek elöregedtek, 13–18 évesek, éppen ezért ideje volna lecserélni őket korszerű járművekre és felszerelésekre – hívta fel a figyelmet a mezőgazdasági gépeket importáló és exportáló vállalatok egyesületének vezérigazgatója.

Branislav Bugarski felszólalásában kifejtette, nincs jobb helyszín a mezőgazdasági témák megvitatására az újvidéki kiállításnál és Vajdaságnál, ahol 1,6 millió hektárnyi mezőgazdasági termőföld van. Ha ebbe nem számítjuk bele az erdőket és a legelőket, akkor Vajdaságban 1,2 millió hektárra tehető a megművelhető termőföld. Szerbia mezőgazdasági kivitelének nagyobb része Vajdaságból kerül ki – hangsúlyozta a tartományi régióközi, együttműködési és helyi önkormányzati titkár.