2024. március 29., péntek

„Kinek múltja van, jövője is lesz”

Vasárnap délután Szabadkán, a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben nagyszámú érdeklődő előtt bemutatták Gyurkovics Hunor Bölcsőtől fejfáig című helytörténeti gyűjteményét. A könyv szerzőjével Bata János, az Aracs folyóirat főszerkesztője és Mihályi Katalin, a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület elnöke beszélgetett.

A szerző felolvasott könyvéből egy összefoglalót, amelyből elébünk tárult a grafikus, festő gazdag életútja, a szlavóniai Harasztin töltött gyermekkora, majd felnőttkori erőfeszítései, hogy e kis falu, valamint más környékbeli szlavóniai falvak műkincseit, tárgyi emlékeit, népdalait összegyűjtse, és megőrizze a jövő nemzedék számára is. A kórógyi múzeum számára gyűjtött kincsek mellett a festőművész vásznon, papíron is megmentette mind a népi élet tárgyi emlékeit, mind a haraszti emberek arcvonásait, a szlavóniai tájat. Ezek a grafikák, festmények helyet kaptak a Bölcsőtől fejfáig című helytörténeti gyűjteményben is, amely néprajzi érteket is képvisel. Gyurkovics Hunor viszont – ahogyan kedvenc mottója hangzik „kinek múltja van, jövője is lesz” – nem elégszik meg irigylésre méltó erőfeszítéseivel, hogy múltjának meghatározó értékeit megmentse. Felújított gyűjteménye Haraszti falunapján immár másodszor is megnyílott, viszont állítása szerint ez az eredmény számára nem jelenti azt, hogy megnyugvással hátra dőlhetne a karosszékben. További tervei vannak a jövőre vonatkozóan.
– Szeretnék egy művésztelepet létesíteni, amelynek az alapjait már évtizedekkel ezelőtt lefektettük. Tervezek egy stílusos, díszes kaput építeni, valamint szeretnék egy igazi, hagyományos típusú faragott oszlopos, talpfás, nádfedeles, vert falú házat építtetni, mint galériát, amely helyet adna a kollégáimtól csere alapján gyűjtött művészi alkotásoknak, amelyeket a falunak kívánok adományozni. Ezenkívül saját munkáimból is szeretnék egy külön galériaanyagot ajándékozni szeretett falumnak. Szomszédom szerint, ha mindezt meg akarom valósítani, akkor legalább száz évig kellene élnem – mesélte a festőművész.

Gyurkovics Hunor könyve az Aracs Alapítvány kiadásában jelent meg a Bethlen Gábor Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. Bata János, az Aracs folyóirat főszerkesztője bemutatta a helytörténeti gyűjteményt, amely szavai szerint a rengeteg illusztráció ellenére nemcsak művészeti albumként értékelhető, hanem dokumentumgyűjteményként is, hiszen több olyan írás is olvasható a könyvben, amely a haraszti néprajzi gyűjteményről szól. Bata elmondta, olyan könyvet jelentettek meg, amely nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is ritkaságszámba megy. Hozzátette, emiatt fájlalja, hogy a könyvről, amely fél évvel ezelőtt jött ki a nyomdából, egyetlenegy méltató sort sem lehet olvasni sem a művészettörténészeink, sem a néprajtudósaink, publicistáink tollából. Elmondása szerint ennek meg van a maga oka.
Kísérőrendezvényként Gyurkovics Hunor alkotásaiból kiállítás nyílt a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület termeiben. A rendezvényen a könyvben lejegyzett szlavóniai magyar népdalok egyikét Torok Orsolya előadásában hallhatta a közönség, Miklenovics Aranka pedig verset mondott.

Legközelebb május 31-én Szegeden lesz a Bölcsőtől fejfáig című helytörténeti gyűjtemény könyvbemutatója.