A világ legnagyobb vagyonkezelője, a norvég állami vagyonalap is jogi lépéseket tervez a Volkswagen ellen a cég szennyezőanyag-kibocsátási botránya ügyében.
A vagyonalap bejelentette: jogi képviselői szerint az autógyártó társaság eljárása miatt „mód nyílik arra, hogy a német jog alapján eljárást indíthassanak ellene”.
A Volkswagen tavaly elismerte, hogy az amerikai hatóságok ellenőrző vizsgálatainak megtévesztése céljából autóiba a szennyezőanyag-kibocsátás értékeit meghamisító, titkos szoftvert épített be.
A norvég vagyonalap a VW egyik legnagyobb résztulajdonosa. Kezdeményezése annak a keresettömegnek a legutóbbi eleme, amelyet a botrány miatt a bíróságokon elindítottak. A német óriásvállalat ellen pert indított az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és saját kereskedőhálózatának tagjai.
A norvég vagyonalap, a Norges Bank Investment Management vagyona 850 milliárd USA-dollárt tesz ki. Több mint 9 ezer gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonrésszel.
A Financial Times szerint, amely először számolt be az ügyről, a keresetet várhatóan a következő hetekben benyújtják. Csatlakozni fognak azokhoz a pertársaságokhoz, amelyeknek az előkészítése jelenleg zajlik. „A Norges Bank Investment Management csatlakozni kíván egy, a Volkswagen elleni keresethez azért, mert a Társaság hamis szennyezőanyag-kibocsátási adatokat szolgáltatott” – áll a Reuters hírügynökséghez eljutott nyilatkozatban. „Befektetőként felelősségünk, hogy megóvjuk azt az összeget, amelyet Volkswagen-részvények vásárlására fordítottunk.”
A Volkswagen 16,2 milliárd eurót tett félre a szennyezőanyag-kibocsátás következményeinek rendezésére.
A német autógyár az elmúlt hónapban megállapodásra jutott az amerikai hatóságokkal. Felajánlotta, hogy több mint félmillió járművet visszavásárol, és pénzt ad egy olyan alap felállításához, amely tisztább technológiákat fejleszt az autógyártás számára.
A norvég alap a közelmúltban bejelentette: azon társaságok esetében, amelyekben üzletrésszel rendelkezik, fellép a túlzott vezetői fizetések ellen, az olajkitermelő vállalatokat pedig arra biztatja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a klímaváltozás kockázataira.
