Vajdaságban a jó idő beálltával szinte minden hétre jut valahol egy főzőverseny. Szeretünk főzni, megmérettetni a főzőtudományunkban de a legjobban valljuk be, enni szeretünk. Annyi ilyen rendezvény van, hogy ember legyen a talpán aki lajstromba tudja őket venni.
Vannak rendezvények, amelyek kizárólag a főzőversenyre szerveződnek, és az eseménynek nincs semmi más kísérőrendezvénye, nem lépnek fel néptáncosok, tamburások és kirakodóvásárt sem rendeznek. Ilyenek például a halászléfőző versenyek, amelyeket főként folyóvizek mentén elterülő települések szerveznek. Aki a halászléfőzésének szakértője, az megmérettetheti magát Zomborban, Monostorszegen, Zentán, Apatinban, Bocsáron is. Persze nem csak egyedülálló rendezvényként szerveznek ilyen vetélkedés, az szinte minden horgászverseny kísérőrendezvénye.
Természetesen nem csak halászléfőzésben lehet lemérni szakácstudásunkat, lehet versenyezni pörkölt, gulyás és paprikásfőzésben is. Főzhetünk tyúkból, kakasból, birkából, marhából, disznóból, kecskéből és még ki tudja miből. Zentán, Csókán, Nemesmiliticsen, Ilonafaluban, Topolyán, Oromhegyesen bárányhúsból és birkahúsból, Adán, Zomborban és Magyarittabén kakasból, Szabadkán marhahúsból, Majdányon és Rábén disznóhúsból, Kishegyesen kecskehúsból szerveznek főzőversenyeket. Temerinben és Moholon babétel főzésében méretkezhetünk meg. De szerveznek töltött káposzta és töltött paprika elkészítésében is főzőversenyeket.
Természetesen a felsorolásom teljesség igény nélküli, hiszen minden település törekszik arra, hogy egy évben legalább egyszer megszervezzen egy olyan közösségi megmozdulást, ahol enni is lehet valamit finomat. Ennek a legegyszerűbb módja, ha főzőversenyt szerveznek és ez idővel hagyományossá növi ki magát. A rendezvények vendégei imádják az ilyen fajta eseményeket, hiszen minél nagyobb adagban készül egy étel állítólag annál finomabb. Legalább is minden katonaviselt férfi ezt állítja – főleg babgulyás fogyasztása közben. Nem beszélve arról, ha minél nagyobb társaságban fogyasztjuk el étkünkket, annál jobban esik, annál finomabbnak tűnik. Az ilyen rendezvényeken percek alatt elfogy a bogrács tartalma, de miért is ne, hiszen profik készítik, általában kedvezményes áron árulják és még csak mosogatni sem kell.
De kampányrendezvények kísérőeseményeként is sűrűn szerveznek főzőversenyeket. Ilyenkor persze az egyes pártok biztosítják a húst és a hozzávalókat. A finom ingyen étel pedig sokakat vonz és igen jó meggyőző képességgel bír. De ki mit főz, egye meg!
Ki tudja mi okból ezeken a versenyeken, amelyeken bográcsban fől a különféle finomság főleg a férfiak veszik kézbe a fakanalat. Télen viszont a nőké a főszerep. Ilyenkor mindenféle társadalmi esemény alkalmával a nők méretkeznek meg a sütés tudományában. Otthon tortákat, süteményeket, kuglófot, réteseket meg mindenféle cukros finomságokat sütnek, ízlésesen tányérra pakolják azokat majd a rendezvények zsűrije eldönti, melyikük a legjobb cukrász.
Idén nagy port kavart egy sült malac története, amelyet egy főzőverseny alkalmával elkobzott a felügyelőség. Az említett dolog a zentai Vásártéren megrendezett, sorrendben tizenötödik Nemzetközi Birkanyíró és Birkapörköltfőző rendezvényen történ, amiről nem csak lapunk, de az országos média is beszámolt. Miért volt ekkora visszhangja egy sült malac elkobzásának? Azért mert valószínűleg első alkalommal történt meg, hogy azért kellett megsemmisíteni egy malacot, mert a gazdája nem tudta igazolni eredetét. A versenyzőknek be kellett mutatnia a főzéshez előkészített állatok eredetét valamint a Trichinella-vizsgálatot igazoló bizonylatot. Olvasva a Magyar Szó, a Blic, az Alo, a Dnevnik és más napilapok tudósítását, ez az incidens ha nem is rontotta el a rendezvény hangulatát, mindenesetre rányomta bélyegét. Olvasva a kommentárokat ezek alatt a cikkek alatt több dolog is szembetűnő. Egyrészt sokan azt gondolják a sült malac a felügyelőség tagjainak gyomrában semmisült meg, mások az esemény nemzeti oldaláról próbálták megközelíteni a történteket, követelve, hogy majd a gučai nemzetközi fúvósfesztiválon is ilyen szigorral járjanak el a felügyelők. Nem egyszerű ez az eset, hiszen cseppet sem mindegy, hogy a vendégeknek felszolgált hús fertőzött-e vagy sem. Biztos vagyok benne, hogy mindezeket a vizsgálatokat még a főzőversenyek, fesztiválok kezdetekor meg lehet ejteni, minden feltűnés és cirkusz nélkül, és nem a nyársról kell leemelni a legszebb malacot a csorgó nyálú vendégek szeme láttára, a szakácsot megszégyenítve.
