A polgárok viszonyulása az Európai Unióhoz címmel szerveztek pénteken egész napos konferenciát Szabadkán, amely szombaton műhelymunkával Zentán folytatódik. A konferencia szervezője a magyarországi Republikon Intézet és a szabadkai Regionális Tudományi Társaság.
Fotó: Molnár Edvárd
A részvevők a társadalom minden rétegéből képviseltették magukat, az egyetemi hallgatóktól kezdve az egyszerű polgáron át a politikai pártok és civil szervezetek képviselőiig.
Ricz András, a Regionális Tudományi Társaság elnöke lapunknak elmondta, az RTT-nek ez az első együttműködése a Republikon Intézettel.
– Fél éve vettük fel a kapcsolatot, s kiderült, nagyon hasonló dolgokkal foglalkozunk: stratégiák fejlesztésével, közvélemény-kutatások végzésével, oktatással. Az intézet keresett egy olyan partnert a nyertes pályázatukhoz, aki Szerbiában is meg tudná szervezni ezt a konferenciát, amely a polgárok Európai Unióhoz való viszonyulását boncolgatja – mondta a társszervező.
Az egész napos konferencia keretében az újvidéki Európai Ügyek Alapjának szerbiai képviselője Szerbia uniós csatlakozási folyamatáról tartott előadást, a magyarországi vendégek pedig bemutatták a Republikon Intézetet és magát a projektet. A fiatalok és az Európai Unió kapcsolatát is boncolgatták szerbiai szinten, a délutáni órákban pedig négy témában beszélgettek, mégpedig az infrastrukturális beruházásokról, a határon átnyúló programokról, a környezetvédelemről, illetve a szabadkai ifjúság és az EU kapcsolatáról, vagyis, hogy az emberek hogyan érzik, érzik-e konkrétan a saját bőrükön, hogy az Európai Unió felé haladunk.
Morcsányi Elza, a Republikon Intézet projektkoordinátora az intézet kapcsán elmondta, a Republikon Alapítvány egy 2007-ben létrejött liberális intézmény, amelynek elsősorban az a feladata, hogy a demokratikus értékeket, a toleranciát, az emberi jogokat előtérbe helyezze, és ezeket minél populárisabbá tegye Magyarországon és az egész Európai Unióban.
– Szeretnénk az európai uniós állampolgárokat bevonni azokba az intézményes dolgokba, amelyek az Európai Uniót működtetik, és jobban megértetni az emberekkel, hogy részt tudjanak venni az EU döntéseiben, és ne kívülállóként gondoljanak erre az egész szervezetre, ami a fejük felett dönt.
Szerbia kifejezetten nem euroszkeptikus, a polgárok 25 százaléka mondható annak csupán, ami az európai országok szintje alatt van – tette hozzá Morcsányi Elza.
Hann Péter, a Republikon Intézet programkoordinátora azt mondta, nagyon sok fajta szkepszis létezik az Európai Unióval kapcsolatban, gondoljunk csak az egy hónap múlva aktuális angliai szavazásra.
– Az Európai Unióban nagy kérdés, hogy a nemzeti szuverenitásokhoz hogyan viszonyulunk, hogy bizonyos kérdésekben egyedül, vagy egy nagy család keretében kell döntenünk. Vannak olyan nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, amelyekről nehéz lemondani. Vitathatatlan azonban, hogy az Európai Unió gazdasági támogatása nélkül nem lenne Magyarországon ekkora gazdasági fejlődés. S ha fejlődni akarunk, akkor mit adunk cserébe? Ez egy olyan kérdés, amiről nyílt vitát kell folytatni. Ami Szerbiát illeti, két szempontból is fontos, hogy elfoglalja a maga helyét, mert vitathatatlanul ott a helye és fejlődnie kell, és a magyar kisebbség miatt is, hiszen ha jól használjuk az Európai Uniót, akkor számos előnyét élvezhetjük, elég ha már csak a határra gondolunk. Családok élnek a határ egyik és másik oldalán, egy normális élethez hozzátartozik, hogy akadály nélkül látogathassák egymást – mondta Hann Péter.
