Az örökzöld és végeláthatatlan szerb–horvát ellentétek folytatásos sorozatában a Deutsche Welle Rádió értesülései szerint az Európai Bizottság írhatja a legújabb epizódot. Ez ellen feltehetőleg a szerb félnek sincsen, vagy nem lenne semmi kifogása, hiszen a kormány illetékesei az utóbbi hetekben több alkalommal is elmondták: egyedül az Európai Unió és az Európai Bizottság oldhatja meg a felek közötti ellentéteket, azaz eszközölheti ki, hogy június végéig megnyíljon a csatlakozási tárgyalások 23. fejezete. Persze a diplomáciai körökre hivatkozó Deutsche Welle tudósítását követően sem lesz okosabb, vagy tájékozottabb az ember, és még kevésbé érti meg, hogy akkor hogyan is nézhetne ki az a megoldás, legyen az kompromisszumos, vagy sem. Kicsit úgy tűnik, hogy a napokban, illetve utóbbi hetekben valakinek, vagy valamely intézményeknek, hatalmi köröknek érdekében áll minél mesterségesebb módon melegen tartani a témát.
A Deutsche Welle legfrissebb értesülései szerint az EB nem igazán tud mit kezdeni Horvátország kikötéseivel, ezért megtörténhet, hogy jobb híján saját, Szerbiával szembeni magatartását, illetve feltételeit módosítja. Legalábbis részben. Az, hogy ez mit is jelent pontosan, természetesen nem derül ki.
A diplomáciai körök továbbra is egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy minden Zágrábon múlik. Az EU tagállamai és intézményei már jóval korábban arra az álláspontra jutottak, hogy Szerbia készen áll a 23. tárgyalási fejezet megnyitására. Ezzel egyedül Horvátország nem ért egyet.
A német külügyminisztériumban állítólag létezik egy dokumentum, amelyben Hollandia állítólag megerősíti: sürgeti a 23. és a 24. tárgyalási fejezetek megnyitását Szerbiával, méghozzá június végéig, addig, amíg Hollandia lesz az EU elnöklője. A Deutsche Welle munkatársai látták ezt a dokumentumot – ez talán már senkit sem lep meg, hiszen a szerbiai sajtó, pontosabban a Tanjug hírügynökség az utóbbi hetekben folyamatosan olyan belső, vagy titkos dokumentumokról cikkezik, amelyekbe kizárólag a szóban forgó német közszolgálati médiának volt betekintése – amely megerősíti, Hollandia fenntartások nélkül támogatja Szerbiát.
– Értékelésünk szerint a 23. fejezet megnyitásával kapcsolatos feltételeket Szerbia maradéktalanul teljesítette, és elkészítette a kapcsolódó akciótervet. Ezért a fejezet megnyitását sürgetjük – olvasható állítólag a dokumentumban.
Horvátország három feltételhez köti a szóban forgó fejezet megnyitását: a szerbiai igazságügyi szervek ne rendelkezzenek kizárólagos hatáskörrel a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök tekintetében, Szerbia teljes körűen működjön együtt a hágai törvényszékkel és dolgozza ki azokat a mechanizmusokat, amelyek mentén kifejezettebbé válna a szerbiai horvátok érdekképviselete a Szerbiai Képviselőházban. A Deutsche Welle értesülései szerint Németország egyedül a hágai törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó kikötést tartja elfogadhatónak. Ennek szellemében a német külügyminisztérium dokumentumában rámutatnak: 2015 eleje óta Szerbia nem jár el a hágai törvényszék elfogatóparancsai értelmében – ezzel feltehetőleg arra utalnak, hogy a szerbiai hatóságok nem adták ki Hágának Vojislav Šešeljt, a Szerb Radikális Párt elnökét, valamint a párt három másik tagját. Horvátország többi követelése viszont túllépi az EB hatásköreit, illetve olyan kérdésekről van szó, amelyeket az európai jog nem ismer fel, írja a dokumentumban, amelyben végül megállapítják: az idő mutatja meg, hogy végül mivel sikerül jobb belátásra bírni Horvátországot.
A körülmények ismerői szerint erre egyre kisebbek az esélyek, így nem sok remény van arra, hogy a 23. és a 24. fejezetek június vége előtt megnyílnak. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a június és december vége között tartó szlovák elnökség ideje alatt nyílhatnak meg újabb fejezetek. De hogy melyek lehetnek ezek az újabb fejezetek, arról már természetesen nem szól a fáma.
