Hat szürkemarhát telepített a Palics–Ludas közvállalat a Palicsi-tó melletti területre, amelynek célja a környezet kímélése, a szántóföldek hagyományos módon történő rendben tartása.
– Ezen a vidéken őseink nagy számban tartottak annak idején kérődző haszonállatokat: kecskéket, juhokat, szarvasmarhákat. Az ipari forradalom következtében, a múlt század 30-as éveiben megjelentek a traktorok, nem volt többé szükség az élő állati vonóerőre, ezért ebben az időszakban visszaszorult ezeknek az állatoknak a tartása és az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termeléssel megbontották az addig működő természeti egyensúlyt – meséli Márton Ferenc, a közvállalat igazgatója. – Hetven-nyolcvan év elteltével láthatjuk, hogy azt sikerült elérni, hogy az úgynevezett szuper-mezőgazdaságnak köszönhetően ma már nincs iható felszíni víz Vajdaságban. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy gyermekkorukban fürdöttek és ittak a Tiszából, ma már ez nem javasolt. Ez annak az óriási fejlődésnek a következménye, amit elértünk a mezőgazdasági forradalommal. Ráengedtük a földekre a vegyszereket, a műtrágyát, azért, hogy a monokultúrás növényeket életben tartsuk. Ma ennek a több évtizedes tevékenységnek az árát fizetjük – magyarázta.
Mint mondja, az volt az elképzelés, hogy nincs szükség ezekre az állatokra, hiszen az emberek mindent lekaszálnak és felszántanak, de mint kiderült, ez így nem működik.
– Ezért mi, osztrák és magyar példák alapján döntöttünk úgy, hogy megmutatjuk a szerbiai természetvédő közösségnek és a lakosságnak, hogy ez egy jól működő modell, ami sokkal kevesebbe kerül, mintha kaszálgatunk és nádat vágunk, ami ráadásul nem is vezet jóra, a nád újra kinő – magyarázza az igazgató. A projektum keretében hat szürkemarhát telepítettek a tó melletti területre, az eredmények pedig rövid idő alatt láthatóvá váltak.
– Négy hónap alatt drasztikus változáson ment át a terület. Ismét megjelent a gyep, az állatok jól érzik magukat, két borjú is született. A jószágokat egy gazdától béreljük, mert nem lett volna célszerű rögtön megvásárolni – mondja Márton, aki szerint az eredmények azt mutatják, hogy ez a fajta területkezelés bevált, működő dolog, ráadásul olcsóbb és környezetkímélőbb is, hiszen nem kellenek gépek és üzemanyag.
A nedves legelőkön egyre inkább elterjedt a nád az utóbbi évek során, a marhák ezt lelegelik és ezzel visszaszorítják az elmocsarasodást.
