Az iratkozás még tart, de már biztosra vehető, hogy ősztől kevesebb magyar elsős lesz a közép-bánáti általános iskolákban. A legrosszabb a helyzet Erzsébetlakon és Lukácsfalván, ahol – a dolgok jelenlegi állása szerint – nem nyílik magyar első osztály.
Az ötszáz lakosú Lukácsfalván már az iskola megmaradása a tét. Az iskolának – amely a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola kihelyezett tagozata – jelenleg 13 tanulója van két magyar és egy szerb tagozaton. Ha a tanulók száma tíz alá csökken, akkor becsukhatják az iskolát.
Megmarad-e a lukácsfalvi iskola? (Fotó: Kecskés István)
Ahogy Milankov Judit tanítónő mondja, őszre nem lesz elsősük. Az utóbbi években ugyanis a nagy elvándorlás miatt évről évre csökken az iskola tanulóinak száma. A kilátások sem kecsegtetőek, mivel kevés az óvodás is: öten lesznek őszre.
Nagybecskereken – ahol az utóbbi években sokszor hajszálon múlott az egyetlen magyar osztály megnyitása – most tizenkét magyar elsőst várnak, ami viszonylag szép szám. A szentmihályi kihelyezett tagozatukban őszre nyolc elsős kezdi meg az iskoláztatását. Jelena Jenovay igazgatónő szavai szerint a nagybecskereki iskolában a tanulók száma stagnál, viszont Szentmihályon és Lukácsfalván drasztikusan csökkent.
NAGY GONDOT JELENT AZ ELVÁNDORLÁS
A többnemzetiségű Erzsébetlakon ötszáz alá csökkent a magyarok lélekszáma. Eddig még nem írattak be egyetlen magyar elsőst sem a Testvériség-Egység Általános Iskolába. Nagy Zsolt tanítónak most három negyedik osztályosa van, de egyelőre nem tudni, hogy lesz-e első osztály. Szerinte valószínűleg nem lesz. Az elvándorlás az 1100 lakosú településről is egyre nagyobb. Ezt nyilván az is segíti, hogy a szlovákok, magyarok, bolgárok és szerbek által lakott faluban mindenki ismeri a szomszédja nyelvét.
Milan Nedeljkov: A többnemzetiségű iskolának meg kell maradnia (Fotó: Kecskés István)
Milan Nedeljkov iskolaigazgató szerint a faluban nincs probléma a születési aránnyal. Azzal sincs gondjuk, hogy mindenki az anyanyelvén akar-e tanulni. Az iskolában arra serkentik a szülőket és a gyerekeket, hogy a saját anyanyelvükön sajátítsák el az alaptudást. A probléma a gazdasági megfontolásból való elvándorlás. Egyes adatok szerint az elmúlt három év alatt 272-en költöztek el Erzsébetlakról.
A faluban tíz évvel ezelőtt történt meg először, hogy nem volt magyar elsős. Akkor azt hitték, hogy „itt a vég”. De végül összevont osztályokkal mégis sikerült megmenteni a magyar tannyelvű oktatást a faluban. Pozsár Halász Éva tanítónő azonban most nem túl derűlátó abból a szempontból, hogy még egyszer sikerül majd poraiból újjáéleszteni a magyar oktatást. Mint mondja, mindent megtettek annak érdekében, hogy tömörítsék a faluban élő magyarságot, kezdve a művelődési élettől a politikai szerveződésig, de a kivándorlással – úgy látszik – nem bírnak megbirkózni.
HÁROM GYEREK HIÁNYZIK A HÁROM TAGOZATHOZ
Hallai Zoltán (Fotó: Kecskés István)
Muzslyán tavaly történt meg először, hogy csak két magyar első osztályt nyitottak meg: egyet a központi iskolaépületben, egyet pedig az úgynevezett kinti iskolában. Ahogy Hallai Zoltántól, a Szervó Mihály Általános Iskola igazgatójától megtudtuk, eddig összesen 33-an iratkoztak be a magyar nyelvű osztályba. A tavalyi évhez viszonyítva ez öt tanulóval több – amikor 28-an voltak összesen. Az iskolának őszre – a dolgok jelenlegi állása szerint – összesen 88 elsőse lesz. 55-en nem magyar ajkúak, pontosabban nem magyar osztályba íratták őket. A gyerekek nevéből ítélve szép számuk ugyanis magyar családból való, mégis szerb tannyelven kezdik majd meg az iskoláztatását.
Muzslyán reménykednek abban, hogy szeptember elsejéig valahonnan „előkerül” még legalább három elsős – korábban volt erre példa –, mert 36 tanulóval kérelmezhetnék a három magyar osztály megnyitását. Sajnos az utóbbi egy-két év gyakorlata már mást mutat: ugyanis nem egy példa volt arra, hogy a már beíratott gyereket is kivették az iskolából a családostól külföldre távozó szülők.
