Május 17-e az AIDS áldozatainak világnapja, amelyről Szerbia vasárnap, május 15-én emlékezik meg Kapcsolódj be, tanuld meg, erősödj! jelszóval. Az ország idén 13. alkalommal csatlakozik a világ legnagyobb olyan jellegű megmozdulásához, amelynek célja a HIV-fertőzés visszaszorítása, és amelyet 1983 óta szerveznek meg. Az akcióban nagyszámú önkéntes vesz részt, valamint olyan személyek is, akik HIV-fertőzöttek vagy AIDS-betegek, a célja pedig a szolidaritás kifejezése a fertőzött személyekkel, és emlékezés azokra, akik elhunytak ebben a betegségben, egyben pedig a fertőzöttek megbélyegzésének és diszkriminációjának csökkentése.
Szabadkán a megemlékezés szervezője a Stav+ polgári szerveződés, a HIV- és AIDS-fertőzött személyek védelmével foglalkozó egyesületek szerbiai uniójával együttműködésben. Az akciót támogatja az önkormányzat, a washingtoni Globális Gyermekalap, a Vöröskereszt városi szervezete, a Közegészségügyi Intézet, a városi ifjúsági iroda és a Galleria Szálloda – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az önkormányzat, a közegészségügyi intézet, a Vöröskereszt, a Stav+ egyesület és az ifjúsági iroda képviselői beszéltek erről a betegségről, a problémákról.
A szervezők emlékeztetik az állami szervezeteket és a civil szervezeteket arra, hogy kötelesek tiszteletben tartani az úgynevezett GIPA-alapelveket (a HIV- vagy AIDS-fertőzöttek nagyobb fokú bekapcsolódása a közéletbe), amelyek célja ezen személyek jogainak biztosítása.
Dr. Dragica Kovačević Berić, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványszolgálatának vezetője elmondta, a becslések szerint Szerbiában a mintegy 3000 HIV-fertőzött személy egyharmada nem is tudja, hogy hordozza a vírust. A járvány 1985-ös megjelenésétől napjainkig Szerbiában közel 3500 HIV-fertőzöttet regisztráltak, akik közül több mint ezren haltak meg AIDS-ben. A hivatalos adatok szerint Szerbiában jelenleg 2300 HIV-fertőzött személy él, azok száma pedig, akiknél a fertőzést tavaly diagnosztizálták, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, vagyis 178 a korábbi 130-hoz viszonyítva. Ennyi fertőzöttet 1987 óta nem regisztráltak. Ezenkívül a becslések szerint Szerbiában körülbelül 1100-ra tehető azok száma, akik nem tudják, hogy HIV-fertőzöttek.
Annak ellenére, hogy gyógykezeléssel és korszerű terápiával a HIV-fertőzés olyan krónikus állapottá vált, amellyel minőségi és hosszú életet is lehet élni, és egyben csökkenteni a vírus terjedését, Szerbiában a fertőzött személyek négy évtizeddel az első diagnosztizált esetet követően számos problémával szembesülnek. Ilyen a gyógykezelés rendszertelen kísérése a szükséges tesztek hiánya miatt, kisszámú elérhető gyógyszer az úgynevezett pozitív listán. Ráadásul ezek a múlt századból származó első és második generációs antiretrovirális készítmények, miközben a környező országokban már harmadik és negyedik generációs gyógyszereket biztosítanak. Szerbiában továbbra sem létezik hivatalosan előírt protokoll a HIV-pozitív személyek gyógyítására, a gyakorlatban pedig nem tartják tiszteletben az EACS (Európai AIDS klinikai társadalom) ajánlásait.
A HIV/AIDS elleni küzdelemért felelős köztársasági bizottság évek óta nem ülésezett, a 2011–2015-ös időszakra vonatkozó ötéves állami stratégia, amelyre vonatkozóan soha nem készült akcióterv, tavaly lejárt, újat pedig nem készítettek.
A genfi Globális Alap, amely a szerbiai AIDS-ellenes küzdelem legfontosabb donátora volt, 2014-ben vonult ki az országból. Ez a szervezet 2003 és 2014 között hozzávetőleg 22,5 millió euró adományt biztosított a különböző akciókra, kivonulásukkal pedig ezek nagy része le is állt, megszűnt. Annak ellenére, hogy erre bőségesen lett volna ideje, a szerb állam nem készült fel rá, hogy a svájciak által finanszírozott tevékenységeket átvegye és tovább működtesse.
Szabadkán az AIDS áldozatainak világnapjáról a globális kampány keretében vasárnap este hét órától emlékeznek meg, a városháza díszbejárata előtti téren, illetve rossz idő esetén a rendezvényt a Galleria Szálloda átriumában tartják meg.
