2024. március 29., péntek

Olcsóbb többet fizetni és jobb feltételeket szabni

Komoly veszteségeket okoz a munkahelyi stressz a vállalatoknak, de az államnak is

A világon minden tizedik ember depressziótól szenved, pánikbeteg, vagy más mentális probléma gyötri munkahelye miatt, vagy a félelem miatt, hogy elveszti. Ez pedig a termelékenység csökkenéséhez vezet, és ez évente átlag 651 milliárd fontjába kerül a világgazdaságnak, ezenkívül ezzel átlagban 12 milliárd munkanapot veszít évente – áll az Egészségügyi Világszervezet legújabb kimutatásában, amely a munkahelyi stresszel foglalkozik.

A 36 országot felölelő kimutatás szerint 2016–2030-ig a egészségügyi költségek akár a 100 milliárd fontot is meghaladhatják.

Ezzel szemben a termelékenység ötszázalékos javulása 280 milliárd fontnyi többletet hozhat, a dolgozók egészségügyi helyzetének és a munkakörülményeknek a javítása pedig további 217 milliárdot.

A szakértők szerint jelenleg jóval kevesebbet fektetnek a mentális egészség megőrzésébe a munkaadók és a kormányok, mint amennyit kellene (a fejlettebb országokban a bevételek három százalékát, másutt csupán egyet).

Szerbiában sem rózsás a helyzet ezen a téren. Már csak az a tudat is nyugtalanító lehet, hogy az itteni átlagos munkás felmondására szinte több százezer másik polgár vár. Tehát a dolgozók a legjobban a munka elvesztésétől félnek, és ez negatív hatást gyakorol a termelékenységre.

Arról egyelőre nincs adat, hogy tavaly átlagban hány napot voltak a szerbiai melósok betegszabadságon, de a 2014-es kimutatások szerint a dolgozók átlagban 72 napot töltöttek így. Ugyanebben az évben betegeskedés miatt 2932 dolgozó maradt távol a munkahelyétől egy hónapnál hosszabb időre, statisztikailag pedig ezek az alkalmazottak átlag 24 nappal betegeskedtek többet, mint 2013-ban.

A Köztársasági Betegbiztosítási alap 2014-es adatai arról tanúskodnak, hogy tavalyelőtt 81.289 dolgozó ment betegszabadságra, vagyis átlagban majdnem minden huszadik munkaviszonyban lévő. Ez persze csak azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik egy hónapnál hosszabb ideig betegeskedtek, ami után az alap fizeti a biztosítást. Amikor a dolgozó 30 napnál kevesebb időre megy szabadságra, azt az időszakot a munkaadó fizeti. Erről nincsenek pontos adatok, a hozzáértők szerint ez az összeg néhányszor nagyobb a biztosító által fizetett összegnél.

Ha a megélhetőség nehézségei és a munkahelyi stressz miatt mennek betegszabadságra a dolgozók, akkor további fejfájást okozhat számukra az is, hogy ilyen esetben a fizetés is kevesebb.

Az orvosok szerint az utóbbi, harminc napnál rövidebb betegszabadság inkább szociális kategória, mint egészségügyi, mivel leginkább csak arra szolgál, hogy a dolgozó „kiszellőztesse a fejét”, vagyis hogy kis időre megszökjön a folyamatos stressztől.

A pszichológusok már nem egyszer rámutattak arra is, hogy a szerbiai munkaerő nagy része túl sokat dolgozik, túl kevés pénzért, és ez belső elégedetlenséget szül az érintettekben, amely később különböző egészségügyi komplikációkat okozhat. A probléma az, hogy sokan sokszor későn veszik észre azt, hogy fontosabb az egészségük, mint a munkahelyük.

A szakértők azt javasolják, hogy maguk a munkaadók viseljenek számot arról, hogy mennyibe kerül számukra a dolgozóik folyamatos elégedetlensége, betegszabadságai, a folyamatos feszültség, hiszen ez közvetlenül csökkenti a produktivitást. Talán még az is kiderülne, hogy többe kerül a jelenlegi helyzet fenntartása, mint a munkakörülmények rendezése.