Nem csak a kivitel és a befektetők tevékenységének serkentése, hanem Szerbia kereskedelmi partnereinek gazdasági felvirágzása is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Bizottság 1,6-ról 2 százalékra emelje az ország bruttó hazai termékének (GDP) 2016-os növekedési előrejelzését – nyilatkozta pénteken Freek Janmat, az EU szerbiai küldöttségének képviselője a héten napvilágot látott prognózissal kapcsolatban.
Janmat az idevágó sajtótájékoztatón elmondta, a kivitel jobbára a CEFTA-tállamok és az EU-tagállamok gazdasági fellendülésének tudhatóak be, ugyanis ők Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnerei. Kiemelte, hogy a szerb gazdaság termelékeny, és ez részben a reformoknak köszönhető amelyeket az elmúlt években hajtott végre az államvezetés.
– Szerbiában a befektetések száma is folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban, ennek viszont így kellene maradnia, és akkor – tette hozzá Janmat – az eddigi előrejelzések értelmében Szerbia GDP-je 2017-ben 2,5 százalékkal is növekedhet.
A képviselő a sajtótájékoztatón arról is említést tett, hogy a jövőben potenciális fejlődésnek indulhat a mezőgazdaság, a kommunikációs technológia és az autóipar is az országban.
Megjegyezte, az ország a pénzügyek tekintetében is javított, és a munkanélküliség mértéke is csökkent.
– Azt azonban meg kell hagyni, hogy továbbra is magas a munkanélküliek aránya, hizen a tavalyi adatok 17,9 százalékról tesznek említést. Ha minden igaz, 2017-ben a mutató 16,2 százalékra esik – fejtette ki.
A képviselő arról is említést tett, hogy a kőolajárak világpiaci alakulása a kereskedelmi partnereknél negatív hatásokat válthat ki, és ez Szerbiának is hátrányt okozhat. Felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak kötelező megkezdenie a kőszférai reformokat a további gazdasági javulás érdekében.
– További problémát okoz az is, hogy az államadósság továbbra sem csökken. E téren legkésőbb 2017-ben változhat, de csak akkor, ha az államvezetés a jövőben is következetes pénzügyi politikát folytat – magyarázta Janmat.
A képviselő arról is beszámolt, a javuló mutatók hatásait még nem biztos hogy ebben az évben meg fogják érezni a polgárok, hiszen a vásárlóerő általában egy kis késéssel igazodik a gazdasági növekedéshez.
Az idevágó brüsszeli adatok szerint a kereslet 2016-ban fél százalékkal fog növekedni, 2017-ben viszont másféllel.
Az EU-val szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is 1,8 százalékos növekedést jósolt Szerbiának erre az évre, a következőre viszont 2,3-at.
A pénteken közzétett adatok szerint az államadósság ebben az évben a GDP 78,9 százalékának fog megfelelni, míg a költségvetési deficit a 3,6 százalékának.
Egyébként hasonló prognózist állított fel a Világbank is Szerbiára vonatkozólag, szintén 1,8 százalékos növekedéssel.
Említést érdemel, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank sem vette figyelembe a Smederevói Acélművek eladását az előrejelzések készítésekor.
