Világszerte tegnap ünnepelték a sajtómunkások a sajtószabadság napját, amelynek keretében az újságíró-szövetségek felkérésére hazánkban is csatlakoztak az elektronikus médiumok az Öt perc mennydörgő csend elnevezésű nemzetközi akcióhoz. Az akció célja, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét az újságírói hivatás egyre rosszabb helyzetére. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává. Azóta ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben meggyilkoltak, bebörtönöztek, akiket munkájuk végzésében korlátoznak vagy munkájuk miatt megkülönböztetés éri őket. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára tegnap kiadott közleményében aggodalmát fejezte ki a világszerte mind korlátozóbb környezet miatt, amelyben a sajtómunkások kénytelenek dolgozni.
– A vélemény korlátozása megbéklyózza a haladást. A sajtószabadság napján felkérem a kormányokat, a politikusokat, a vállalkozókat és a polgárokat, hogy őrizzék és védjék a független sajtót. Enélkül az alapvető jog nélkül az emberek kevésbé szabadok és kevésbé erősek. A szabad sajtóval együtt munkálkodhatunk egy méltóságteljesebb világ kialakításáért – üzente a főtitkár.
Az ENSZ első embere hangsúlyozta, hogy az emberi jogok, a társadalmak demokratizálódása, a fenntartható fejlődés mind függnek az információ szabad áramlásától, a tájékozódásra való jogunktól és a sajtó szabadságától.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) közleményében hangsúlyozta, a nehéz idők még csak most következnek a szerbiai újságírás számára, ezért küzdeni kell a professzionális és szabad tájékoztatásért.
– Nem kétséges, hogy a mögöttünk álló választásokat követően a hatalom még nagyobb nyomásgyakorlást fog alkalmazni az eddig is egyre jobban korlátozott médiára és az újságírókra, valamint mindenki célpont lesz, aki professzionálisan próbálja végezni munkáját. Éppen ezért nagyon fontos a szakmán belüli szolidaritás valamit az újságíró-szövetségek mind erőteljesebb együttműködése a hazai és külföldi nem kormányzati szervezetekkel, akik a szólásszabadságért és az emberi jogokért szállnak síkra – áll a NUNS közleményében. Az egyesület figyelmeztet arra, hogy a sajtószabadság terén a mostani idők az ország legsötétebb periódusához mérhetőek. Felhívták a figyelmet arra is, hogy igen magas a kulturális- és írástudatlanság, ami miatt a polgárok nagy hányada fel sem ismeri a minőségi sajtótermékek iránti szükségletet.
– Nagy problémák ezek, amelyek alátámasztják, hogy a sajtószabadságért folytatott harc igen nehéz és hosszú lesz, és nem tudni, milyen lesz a végkimenetele – áll a NUNS közleményében, amelyben többek között arra is kitérnek, hogy az előttünk álló időszakban mind több lesz azon médiumok száma, amelyek kiszolgálják a hatalmat és feladatul azt kapják, hogy kritizálják és támadják azokat az újságírókat, akik professzionálisan tájékoztatnak.
A Szerbiai Újságíró Szakszervezet, valamint a Szerbiai Hivatásos Újságíró Egyesület közös közleményében hangsúlyozták, hogy egy év alatt a magánosítás miatt körülbelül 1000 újságíró és médiában dolgozó személy maradt állás nélkül Szerbiában, akik közül sokan még a szociális program nyújtotta lehetőséget sem használhatták ki.
– Az állami sajtót így felváltotta a párt alapú sajtó, amelyet mágnások működtetnek állami pénzen. Ezt biztosították számukra a „médiareformok”, amelyeket támogattak a „reprezentatív” újságíró-szövetségek. A médiát propagandafegyverként használják a mágnás politikusok – áll közleményükben.
A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) közleményében úgy értékelte, hogy Szerbiában a sajtószabadságot veszély fenyegeti, hiszen az újságírók gazdasági helyzete soha nem volt rosszabb. Az UNS követeli a sajtótörvény megváltoztatását, ami kötelezné a hatalmat arra, hogy pályázatokat írjanak ki a közhasznú médiatartalmak projekt alapú társfinanszírozására. Emellett követelik a Tanjug hírügynökség státusának megoldását is.
Saša Janković jogvédő azt üzente a sajtómunkásoknak a sajtószabadság világnapján, hogy erőteljesebben és szervezetten álljanak ellen mindenféle nyomásgyakorlásnak. A hatalmat pedig felszólította, hogy a sajtó számára biztosítsák a szabad működést, és tartózkodjanak attól, hogy támadják az újságírókat. Közleményében a jogvédő felkérte a sajtómunkásokat arra, hogy a legmagasabb professzionális követelmények szerint végezzék munkájukat és mindig tartsák szem előtt azoknak az emberi jogait, akikről írnak. A jogvédő egyben emlékeztetett arra, hogy a sajtószabadság alapja a szabad újságíró, aki biztonságban érezheti magát, anyagilag, szociálisan nem kiszolgáltatott és munkajogilag is védett. Hozzátette, a sajtószabadság Szerbiában egyre inkább hanyatlik és minden okunk megvan az aggodalomra.
