2024. március 29., péntek

Gyorsabb vámeljárás az orosz határon

Tovább mélyülhetnek az orosz–szerb kereskedelmi kapcsolatok

Oroszország felajánlotta Szerbiának a zöldövezet árucsereforgalmi rendszerbe való belépést az itteni áru gyorsabb kivitele érdekében. Olyan lehetőségről van szó, amilyennel már Törökország, Olaszország és Kína is él – írja a belgrádi sajtó.

Sajtóforrások szerint ha Moszkva és Belgrád képviselői komolyabbra veszik a tárgyalásokat, a zöldövezettel kapcsolatos előkészületek akár pár hónap alatt befejeződhetnének. Maga az elképzelés gyorsabb vámprocedúrát takar, így a szerbiai árunak nem kellene vesztegelnie a határon.

Tatjana Nyikolajevna Golengyejeva, az orosz vámügy vezetőjének helyettese a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette, ilyen módon gyorsítani lehetne az áruszállítást Szerbiából.

– A szerbiai szállítmányokkal megrakott teherautóknak nem kell sokáig vesztegelniük az orosz vámon, ha a behozandó áru rendelkezik minden dokumentummal és tanusítvánnyal. Ebben az esetben nem kell minden bejövő szállítmányt átvizsgálni. Tehát több ilyen részletre kiterjedő adásvételi szerződéssel könnyen meg lehet oldani ezeket a problémákat, valamint ha a két vámhivatal intenzív adatcserét folytat – nyilatkozta az orosz vámügyi illetékes.

A gyümölcs és zöldségfélék esetében például a növényvédelmi vizsgálatokat Szerbiában is meg lehetne ejteni, így nem kellene az orosz határon várakozni.

– Mindenki számára ismeretes, hogy a vámosok munkája meglehetősen lassú ütemben zajlik, hiszen részletesen át kell fésülni mindent. A szerb fél számára is fontos, hogy komoly szerződése legyen e téren, hogy felgyorsuljon az export – hangsúlyozta az orosz illetékes, aki szerint ahhoz, hogy minden problémát meg lehessen oldani, nemcsak a két ország vámhivatalát, hanem az exportőreit és importőreit is be kell vonni a részletek megtárgyalásába.

Oroszország és Szerbia egyébként még 2014-ben aláírt egy megállapodást, amely a két ország között lezajlott áruforgalmi adatok kölcsönös áttanulmányozását irányozza elő, konkrét lépéseket azonban azóta nem tettek e téren.

Hozzáértők szerint a következő lépésben a két ország vámügyi hivatalai között kell elmélyíteni a párbeszédet. Ahhoz pedig, hogy működjön a zöldövezet, azaz hogy gyorsabb legyen az áru átvétele, elengedhetetlen a két hivatal közötti gyors adatcsere, hiszen ez nagymértékben lerövidítené a szerb áru veszteglési idejét az orosz vámon. Persze ez nem jelenti azt, hogy a vámosok nem fognak senkit ellenőrizni.

Első hallásra ez az elképzelés meglehetősen kedvezőnek, sőt igen ígéretes áruforgalmi projektumnak tűnik. Meg kell azonban azt is említeni, hogy Szerbia már több alkamollal próbálkozott az áruforgalom növelésével Oroszország irányába, de eddig még nem történt hatalmas áttörés e téren.

Elsőként említhető a vámmentes kragujevaci Fiatok esete, amelyet a honatyák többször is beharangoztak, végül azonban még Putyin elnök látogatása sem lágyította meg az orosz állam szívét, a Fiat gépkocsik mégsem jutottak el tömegesen Keletre.

Hasonlóan problémát okozott a szerbiai húsexport is Oroszországba, amikor a lengyelországi húsbotrány miatt az oroszok megtiltották az EU-ból való sertéshúskivitelt. Akkor a szerbiai termékek kerülőúton érkeztek a célországba, viszont ez sem volt problémáktól mentes, hiszen többször nem felelt meg az orosz előírásoknak a hús minősége és a tárolás, egyszer pedig egy szemfüles szerbiai exportőr az EU-ból vásárolt árut próbált eladni az oroszoknak.

Végül az ukrán válság miatt kivetett embargóból sem húzott hasznot Szerbia.

Remélhetőleg a zöldövezet csakugyan intenzívebbé teszi az áruforgalmat.