2021. július 27., kedd

A méhek körül forog a világ!

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére a méhek napját 1994-től április 30-án ünnepeljük. Ebből az alkalomból írunk róluk.

Az emberek jelentős része tudna méz nélkül élni – de a méhek nélkül aligha. Egy állítólagos Einstein-jóslat szól arról, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl őket. A napjainkban világméretűvé nőtt méhpusztulás veszélybe sodorja ezeket a rovarokat, és így a növények beporzását, vagyis a termést is. A tét tehát igen nagy: a világ élelmiszer-termelésének harmada függ a méhektől. Közép-Európában a növények mintegy 80 százalékát a méhek porozzák be, mondják a német szakértők.

Az ember és a méhek kapcsolata a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Mézgyűjtést már egy 20 000 éves spanyolországi sziklarajzon is láthatunk. A méz a kőkorszak óta nemcsak édesítőszer, hanem különleges kultikus jelentőségű is. Esküvői ünnepségeken, temetéseknél, varázslásoknál tartósító- és fertőtlenítőszerként egyaránt használták és a méz fontos gyógyszer-alapanyag is volt, és mindmáig az maradt.
Mi fog történni a méhekkel? Még nem késő megváltoztatni a velük és a bolygóval való bánásmódunkat, de hamarosan az lehet. Annyi ember tudatosságát kell megemelni a méhek és sok más teremtmény helyzetével kapcsolatban, amennyiét csak tudjuk, mert ezek az élőlények életbe vágóan fontosak a Föld túléléséhez. A leginkább reményt keltő előrejelzés szerint 2022-re világszerte megváltozik a hozzáállás, és a rovarirtókat sok helyen betiltják. A súlyos időjárási körülmények tönkre fogják tenni a mobiltelefonok, számítógépek és más kommunikációs formák számára épített és egyre szaporodó szatellitadókat. A figyelmünk más dolgokra irányul majd, és nem mind kerül pótlásra ugyanolyan formában. Jobban megértjük majd a méhek, a delfinek, a bálnák és más fejlett életformák szükségleteit, és tisztelni fogjuk őket.
Ebben az esetben a túlélő méhek száma ismét növekedni fog, és boldogan folytatják majd földi életüket, mondják az optimisták. Ámbár lehet, hogy egy egészen más forgatókönyv szerint zajlik majd az életünk, mert az ember saját magának állít csapdát profithajhász viselkedésével. „A minél többet, még annak árán is, hogy a másikat letapossuk” elv az emberi civilizáció fejlődésének utolsó fázisát jelentheti. Persze, még mindig nem késő meghúzni a kéziféket. Vegyünk példát a méhektől.
A parazita módon tengődő újkori társadalommal ellentétben a méhek mindig is a szorgalmat, a háziasságot, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget és az ügyességet jelképezték. Sokkal keményebben dolgoznak, mint az emberek. Hűvösebb időben 9 hónapig élhetnek, de nyáron csak nagyon kevés éli meg a 6 hetes kort. Egy szempontból nagyon is megfelelnek a mai, mind nagyobb kizsákmányolást szorgalmazó neoliberiális világ követelményeinek: gyakorlatilag halálra dolgozzák magukat! És még valami: a tyúkemlékezetű emberekkel szemben még egy nagy előnyük van: agyuk legyőzi az időt. Egy idő után a méhek agya nem öregszik tovább, sőt elkezd visszafiatalodni.
Hihetetlennek tűnik, de való igaz, a méhek segítettek elkapni sorozatgyilkosokat (mivel ők ugyanúgy viselkednek, mint a méhek). A sorozatgyilkosok a lakóhelyük közelében követik el a bűncselekményt, de elég távol ahhoz, hogy a szomszédok ne fogjanak gyanút. Hasonlóan, a méhek is a kas közelében gyűjtenek, de elég távol mennek, hogy a ragadozók ne találhassák meg az otthonukat. Ezen megfigyelés alapján a nyomozók készítettek pár algoritmust, és sikeresen alkalmazták a gyakorlatban is.
Szakemberek azt mondják, a méz az élet nektárja. Édesítsd vele mindennapjaidat! Fontos, hogy csak nyersen fogyasszuk, soha ne főzve. Ezért mindig melegítés nélkül kell enni, a teába is akkor kell beletenni, ha már nem forró. A méz is cukor, de kíméli a májat és a hasnyálmirigyet. Nem raktározódik zsírszövetként. Összetétele ideális a szervezetnek. Cukorbetegek, pajzsmirigybetegségben szenvedők és egy évesnél fiatalabbak nem ehetik!
Jó hír, hogy egyre népszerűbb a méhészet Szerbiában. Tavaly rekordmennyiségű, 12 500 tonna mézet állítottak elő az itteni méhészek. A méhészet az egyetlen mezőgazdasági ágazat, amelynek fejlesztése érdekében 2016-ban növelték az állami támogatások összegét. Egy kilogramm méz felvásárlási ára 4-5 euró, de a termelő 7 eurót is kérhet érte. Mivel jövedelmező üzletágról van szó, ezért a méhészettel és a méz előállításával munkanélküliek és az alacsony jövedelmű személyek is elkezdtek foglalkozni. Akinek van 150 kaptára, az meg tudja keresni a szerbiai átlagfizetésnek megfelelő összeget, ha kedvezőek a környezeti feltételek, ennél kevesebb kaptárral is. A méhészek a méz mellett méhpempőt, méhviaszt és propoliszt is elő tudnak állítani, ezek nemcsak Szerbiában, hanem az egész világon keresett termékek. A mézkivitel értéke tavaly elérte a 9 millió dollárt. Ami viszont rossz, hogy amennyiben a fogyasztók mézet kívánnak vásárolni a szerbiai üzletekben, csupán az esetek egyharmadában jutnak csakugyan természetes termékhez! Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, mit csinálnak a felügyelőségek, kinek felel meg az, hogy hamisítványt fogyasszunk?