Németországban nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme része a magyar alaptörvénynek – emelte ki a közmédiának pénteken Berlinben adott nyilatkozatában Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az Országgyűlés Magyar–Német Baráti Tagozatának delegációja élén látogatott a német fővárosba.
A miniszter a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával, Hartmut Koschykkal, és a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével, Johannes Singhammerrel folytatott tárgyalás után elmondta: a német partnerek nagyra értékelik, hogy a keresztény értékek és a nemzetiségek védelme belekerült az alaptörvénybe, és azt mondják, „Magyarország büszke lehet az alkotmányára". Amikor azonban „a migránsügyről beszélünk, már megjelennek a különbségek" – tette hozzá.
Fotó: MTI
Hangsúlyozta: Magyarország elutasítja a kötelező kvótákat, mert „nem gondoljuk, hogy bárki előírhatja a magyar polgároknak, hogy kivel szeretnének együtt élni", de jelentős részt vállal az Európára háruló terhekből. Balog Zoltán példaként említette, hogy Magyarország a negyedik helyen áll a tagországok rangsorában az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) görögországi műveletéhez felajánlott katonák számát tekintve.
A miniszter közölte, Johannes Singhammer támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket a menekültek kérdésében, így a határkerítés ügyében is, és elmondta: „ők is úgy gondolják, hogy ha nem sikerül Európa külső határait megvédeni, akkor Bajorország nem fog késlekedni abban, hogy saját határain, a német határ bajorországi szakaszán felállítsák azt az ellenőrzést, amelyre szükség van az illegális, ellenőrizetlen bevándorlás megállításához".
Balog Zoltán hozzátette, hogy a német médiának „nincs pozitív szerepe abból a szempontból, hogy tisztességesen vagy pártatlanul tudósítanának", és a sajtószabadság ügyében komoly német politikusok is súlyos bírálatokat fogalmaztak meg. Kiemelte: van egy „fősodor, és ami ebbe nem illik bele, arról nem tudósítanak, és ami most beleillik, az az, hogy Németország nagyon szereti a menekülteket, Magyarország pedig gonosz, elutasító, embertelen".
A média ezt az értelmezést erősíti fel, és „a végén már ők maguk is elhiszik, ezért nagyon fontos, hogy elmondjuk a tényeket" – fejtette ki Balog Zoltán.
A tények ismertetése „egyfajta visszarettenést és elgondolkodást" vált ki, és „bízunk benne, hogy ez előbb-utóbb eléri a közvélemény szintjét is, mert mi, magyarok nem szeretnénk barátságtalan népként feltűnni, hiszen barátságos nép vagyunk" – mondta a miniszter.
„Kitől várhatnánk el, hogy megértse Magyarországot, Közép-Európát, a visegrádi négyeket, ha nem Németországtól, amelynek történetében ugyanúgy két diktatúra volt, a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista, internacionalista diktatúra, mint ahogy Magyarország történetében is" – emelte ki Balog Zoltán.
