Tizenhatodik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács megvitatta és elfogadta a tanács által alapított, illetve társalapított intézmények tavalyi évi pénzügyi és munkabeszámolóit. A tizenegy helyi önkormányzat tájékoztatási és kulturális támogatásainak elosztásáról szóló véleményezések is napirenden szerepeltek. A leghevesebb vita ezúttal is a sajtószabadság és a vajdasági magyar médiában uralkodó helyzet témájának kapcsán alakult ki.
Molnár Edvárd felvétele
Az MNT elsőként az újvidéki Európa Kollégium Egyetemista Központ tavalyi zárszámadását vitatta meg, majd fogadta el. Snejder-Sára Ildikó igazgató elmondása szerint az intézmény mögött öt hónapnyi kemény munka áll. Szavai szerint eddig az intézmény belakása, kollégiumi rendszerének kiépítése állt középpontban, mostanra viszont már a közösségi és szakmai programokra összpontosítanak.
Ezt követően került napirendre a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tavalyi évi munkabeszámolója és zárszámadása, később pedig a megbízott igazgató kinevezéséről szóló végrehajtó bizottsági döntést is megszavazta az MNT. Az intézet új, megbízott státuszban kinevezett igazgatója Varga Tamás zentai lakos, színművész, aki két éve dolgozik az intézményben.
A VMMI munkabeszámolóját előterjesztve Gondi Martina eddigi igazgató eredményesnek értékelte a tavalyi évet. Elsőként a digitalizáció folyamatát emelte ki, és elmondta, hogy az intézmény munkatársainak tavaly több mint 75 ezer oldalt sikerült digitalizálniuk. Folytatták a népzenei kutatómunkát és a kapcsolódó kiadványok összeállítását, megjelentetését, együttműködve a Forum Könyvkiadó Intézettel. 2015-höz kapcsolódik az értéktárakkal kapcsolatos projektum is, amely megvalósításának érdekében a VMMI munkatársai Vajdaság több települését, régióját is felkeresték, és munkájuknak köszönhetően mára több helyi értéktárat sikerült kialakítani.
Ifj. Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója az intézmény 2015-ös évi ügyviteli jelentéséről és zárszámadásáról beszélt: tevékenységük középpontjában továbbra is a könyv- és a folyóirat-kiadás állt.
A Forum Könyvkiadó Intézet tavaly 72 könyvbemutatót tartott, minden fontosabb szakmai rendezvényen részt vett, mind Szerbiában, mind külföldön. Könyvbusz projektumával több olyan településre is eljutott, ahol a lakosok másképpen nem tudnának könyvet vásárolni.
A Híd irodalmi folyóiratnak tavaly 12 száma jelent meg, a Létünknek pedig 4. A Forum gondozásában tavaly 28 kiadvány látott napvilágot.
Tari István (VMDK – Csonka Áron) tanácstag felszólalásában a kultúra és a nemzetek, közösségek megmaradása közötti kapocsról beszélt. A történelem során már bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyarságot nem politikusai, hanem kultúrája menti meg, mondta. Ebből a szempontból a könyvkiadás témája rendkívül fontos, emelte ki Tari, majd a folytatásban a jelentés vonatkozásában több hibára, kérdéses részletre is felhívta a figyelmet, valamint hiányosságként említette, hogy a jelentésben felsorolt kiadványokról nem derül ki, melyik irodalmi műfajt képviselik.
Ökrész Rozália igazgató ismertette a Magyar Szó Lapkiadó Kft. tavalyi évi munkabeszámolóját (Molnár Edvárd felvétele)
KIVESÉZTÉK A MAGYAR SZÓT
Ezt követően került napirendre a Magyar Szó Lapkiadó Kft. tavalyi évi munkabeszámolója, 2015. évi pénzügyi jelentése és a megvalósított nyereség elosztásáról szóló határozat, valamint idei munkatervének módosítási javaslata.
Ökrész Rozália igazgató felszólalása során arra emlékeztetett, hogy az MNT médiastratégiájában a Magyar Szót még a halmozódó veszteségek jelzővel említik. Tavaly év végére azonban sikerült pénzügyi egyensúlyba hozni a vállalatot, és az előző években felhalmozott 60 millió dinár veszteséget az időszak végére 5 millió dinárt meghaladó pozitív eredménnyé változtatni.
– Észszerűsítettük a cég belső működését, kinnlévőségeink megfizettetését, a korábban felvett kölcsönöket rendeztük, miközben törekedtünk a bevétel növelésére. Az évet 3,3 millió dináros nyereséggel zártuk. Az összbevétel kis híján 382,1 millió dinárt tesz ki, a kiadások pedig 377,4 millió dinárt. A nyomdának sikerült megerősödnie, javítottunk piaci pozícióján, a külső munkákból eredő bevételek elérik a 160 millió dinárt. Néhány beruházást, fejlesztést is sikerült megvalósítanunk. A szerkesztéspolitikai tekintetében a tavalyi évből a március 15-én elinduló Szórványlétben sorozatunkat emelném ki. A sorozatban sikerült ráirányítanunk a figyelmet azokra a közösségekre, amelyek távol a tömbmagyarságtól igyekeznek megőrizni nemzeti identitásukat. A riportokat idén március 15-re saját szerkesztésű és nyomtatású kötetben jelentettük meg. A lapterjesztési mutatók tavaly enyhén csökkentek, a gyermeklapok esetében az eladási mutatók elfogadhatóak. Honlapunk a vajdasági magyar online térben a leglátogatottabb és legolvasottabb. Mák Ferenc tollából az Elszámolás helyett című kommentárt 54 ezren olvasták. Facebook-oldalunknak közel 27 400 követője van – taglalta Ökrész Rozália.
A beszámolók kapcsán felszólaló MNT-tagok elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy részrehajló-e a Magyar Szó, vagy eleget tesz az objektív tájékoztatás mércéinek. Joó Horti Lívia (Magyar Összefogás), a Magyar Mozgalom tagja szerint nem. Joó Horti magával hozta és bemutatta a Magyar Szó azon számait, amelyek értékelése szerint bizonyítják, a Magyar Szó a Vajdasági Magyar Szövetség pártlapja, és a választási kampányban elsősorban a szóban forgó párt kampányrendezvényeiről tájékoztatott, az MM azonban szinte csak negatív kontextusban jelent meg a lapban.
Tari István csatlakozott az előtte felszólalóhoz. Szerinte a Magyar Szó pártlappá vált, amellyel visszaélnek a politikai erők. Értékelése szerint az alkotó értelmiség szinte egyáltalán nem kap helyet a napilapban. Tari az újságírók anyagi helyzetének kérdését is érintette felszólalásában, mert úgy véli, a szakma igazán kiemelkedő tehetségei alacsony fizetés mellett nem fogják gyakorolni hivatásukat.
Zsoldos Ferenc (MÖ) értékelése szerint egy kisebbségi közösség akkor maradhat fenn, ha minél több gondolkodója kap teret véleményének megjelenítésére.
Reagálva az előtte felszólalók kritikájára, Dudás Károly (MÖ) kifejtette: mindenki másképpen látja az igazságot, és mindenkinek más az igazság. A Magyar Szó nem politikai lap, nem lenne szabad kizárólag ebből a megközelítésből elemezni. Ennél sokkal többet kellene például arról beszélni, hogy a lap útjára indította a Szórványlétben című sorozatot, amely könyv formájában is napvilágot látott, véli Dudás, aki szerint a személy igazsága nem lehet a közösség igazsága.
ÉPÍTKEZIK A PANNON, IGYEKSZIK A HÉT NAP
Az ülés folytatásában László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója a tavalyi munkabeszámolót és pénzügyi jelentést indokolta. Elmondása szerint a tavalyi év egyik legnagyobb kihívása az eladási mutatók megőrzése volt, valamint fennmaradni és működni a szerb állam létszámstopjának, megszorítási intézkedéseinek ellenére. Szakmai továbbképzésre, jelentősebb beruházásra tavaly nem volt lehetőségük. Bár 5 millió dinárral kevesebb támogatást kaptak az eltervezettnél, az évet pozitívan zárták, mondta László Edit, hozzátéve, hogy a remittenda valamelyest növekedett, és mintegy 38,3 százalékot tesz ki. A Hét Nap idén április elején ünnepelte fennállásának hetvenedik évfordulóját, erről alkalmi kiadvánnyal, rendszeresen megjelenő alkalmi írásokkal, ünnepséggel és kiállítással emlékeztek meg.
A Hét Nap kapcsán kialakult vita középpontjában szintén az objektív tájékoztatás kérdése állt, azzal a különbséggel, hogy a lapot a Magyar Mozgalom iránti részrehajlással vádolják.
Németh Ernő (MÖ), a Tájékoztatási Bizottság elnöke ehhez kapcsolódóan beszámolt arról, hogy amikor a Hét Nap főszerkesztője és szerkesztőségének más tagjai alapítói lettek a Magyar Mozgalomnak, arra figyelmeztette őket, hogy különösen őrizzék meg a lap objektivitását, ellenkező esetben támadási felületet adhatnak.
– A főszerkesztő később elmondta, hogy objektívek lennének, ám a VMSZ tisztségviselői folyamatosan elutasítják a lap felkérését, nem kívánnak nyilatkozni a Hét Nap újságíróinak – mondta Németh.
A továbbiakban a Pannónia Alapítvány pénzügyi és munkabeszámolója került napirendre.
Bodzsoni István igazgató elmondása szerint a Pannónia Alapítványnak minden vállalását sikerült teljesítenie. Jelentősen bővítették a tévé és a rádió műsorkínálatát, több hazai és külföldi tévé műsorkínálatából is megjelentek tartalmak. November elején átvették a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének adását és munkatársainak egy részét, azóta szép hallgatottságnak örvend az új-régi adó. Ennek megfelelően átalakult a Pannon Rádió kínálata, amely jelenleg a fiatalokra, a szórakoztató tartalmakra összpontosít.
– Tavaly először sikerült stabilizálni a pénzügyi helyzetet, és először történt meg, hogy decemberben, januárban és februárban is zavartalanul tudtuk teljesíteni pénzügyi kötelezettségeinket. A migránsválság meghatározó momentum volt tavaly, a Pannon TV napi szinten beszámolt az eseményekről. Tudósításainkat nemcsak a magyar közmédia vette át, hanem a BBC is, de az Al Jazeera is megkeresett bennünket. Jelentősen bővült a rádió és a televízió sugárzási felülete. Az is újdonság, hogy a napokban megindulhat a 24 órás sugárzás. A Pannon ajánlatot kapott a DIGI TV-től is, és ha megállapodunk, akkor Bánátban, Dél-Bánátban is elérhetővé válik a Pannon – taglalta Bodzsoni.
A továbbiakban az MNT a Mozaik Alapítvány, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár tavalyi munka- és pénzügyi jelentéseit vitatta meg, majd fogadta el. A Szekeres László Alapítvány tavalyi évi zárszámadását és munkajelentését, idei évi pénzügyi és munkatervét, valamint alapszabályának módosítását is megszavazta az MNT, ugyanúgy, mint a tizenegy helyi önkormányzat kulturális és köztájékoztatási pályázataira előirányzott pénz elosztásának véleményezéseit.
