A nagybecskereki Radijator fűtőtestgyár dolgozói a hétvégén abbahagyták a sztrájkot és újból felvették a munkát, miután kéíhez kapták a januári bérüket. A gyár vezetése megígérte, hogy hamarosan kifizetik nekik a februári fizetés első részét is. Ha viszont erre nem kerül sor, akkor május 4-étől újra leállnak a munkával.
A fűtőtestgyárat 1932-ben alapították (Fotó: Kecskés István)
A legutóbbi munkabeszüntetés az egyetlen talpon maradt nagybecskereki fémipari gyárban április 22-én kezdődött az elmaradt bérek miatt. A rendszertelen fizetések következtében ugyanis a dolgozók családjai nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Egyrészt nem tudják fizetni a kommunális szolgáltatásokat, másrészt sokuknak van banki kölcsöne, és emiatt veszélybe kerültek az elzálogosított családi ingatlanok.
Az elmúlt hónapokban számos megrázkódtatás érte a gyárat. A termelés ugyan folyik, de a dolgozók egy részét kényszerszabadságra küldték, a nyugdíj előtt állók egy része pedig elhagyta a gyárat.
A fűtőtestgyár vagyonának az 50,6 százaléka egy horvát konzorcium (Ljevaonica Bjelovar, Ljevaonica Produkt és az Aqua trgovina) kezében van. A több mint nyolcvanéves gyár, amelyben tavaly ötszázan dolgoztak, az egyetlen talpon maradt fémipari vállalat a Béga menti városban. A kilencvenes évek elején több mint 1400 dolgozója volt.
A Radijator éveken keresztül a fűtőtestek gyártásáról volt ismert, az utóbbi években pedig a kémények építésénél, csatornázásnál használt csövek és aknafödémek gyártásával foglalkozott. Nemrég új termelési vonalat is indítottak az öntvények formázására, ezenkívül bővítették és felújították az öntöde meglévő munkacsarnokát is. Termékeik nagyobb részét exportálták, elsősorban Olaszországba és Spanyolországba. Évi termelésük elérte a 12-14 ezer tonna öntvényt, és ebből 12-14 millió euró bevételt valósítottak meg.
A gazdálkodási problémákat elsősorban a forgótőke hiánya és a nagy bankkölcsönök okozták. Helyzetüket egy komolyabb tűzeset is megnehezítette. Számlájuk sokáig zárolva volt, adósságuk elérte a 820 millió dinárt.
Tavaly a Sberbank Serbia és a gyár vezetése kezdeményezte a csődeljárást, azt remélve, hogy az általuk benyújtott átszervezési tervvel sikerül kilábalni a válságból. Később a kezdeményezést visszavonták, a vállalat székhelyét pedig áthelyezték a belgrádi Vračar községbe.
