Ünnepi ülést tartottak hétfőn az Országház Felsőházi termében arra emlékezve, hogy öt évvel ezelőtt, 2011. április 25-én hirdették ki a magyar parlamentben az alaptörvényt. Ezzel Magyarország a volt kommunista blokk országai közül utolsóként cserélte le a diktatúrában született alkotmányát.
Az ünnepi ülésen köszöntőt mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke. Felszólalt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, akinek a hivatali ideje alatt lépett életbe a legfelsőbb szintű magyar jogforrás 2012. január 1-jén. Szájer József európai parlamenti képviselő az alaptörvény európai uniós vonatkozásairól beszélt, Kövér László házelnök pedig a rendszerváltozást követő alkotmányozási törekvésekről tartott előadást.
Trócsányi Laszlo (Fotó:MTI)
Trócsányi László igazságügyi miniszter ünnepi beszédében felidézte az alaptörvény megszületésének a körülményeit. „Minden alkotmány értékvilága tükrözi születésének történelmi körülményeit" – mondta. A rendszerváltozás közjogi értelemben az 1949. évi sztálinista alkotmány gyökeres módosításaival ment végbe. Ez az alkotmány önmeghatározása szerint is átmeneti volt. Rögzítette az új, demokratikus és jogállami status quo-t. Nem volt azonban sem múlt-, sem jövőképe, ezekről ugyanis nem alakult ki közmegegyezés. Ezért értéksemleges alkotmány jött létre a rendszerváltáskor. 2002 és 2010 között pedig Magyarországon politikai, gazdasági és morális válság bontakozott ki, amely kikezdte az átmeneti alkotmány rendelkezéseit – fogalmazott a miniszter.
A 2010. évi választások nyomán kialakult kétharmados, alkotmányozó többség élt azzal a lehetőséggel, hogy új alkotmányt alkosson, amely az államszerkezet, az alkotmányos intézmények jogállása és eljárásai mellett sajátos értékeket, eszményeket is kodifikált – tette hozzá a miniszter. Ennek az alaptörvénynek része a magyar nemzetfogalom. Történelmi körülmények folytán a magyar nemzet nem esik egybe az állammal. Nemzet és állam különválása pedig a kormány kötelességévé teszi, hogy az állam a nemzet egységének erősítése érdekében konkrét intézkedéseket tegyen. Ilyen a kedvezményes honosítás vagy a szavazati jog kiterjesztése, ami közjogi köteléket létesít a határon kívül élő magyarok és az anyaország között – fejtette ki Trócsányi László.
Az ünnepi ülésen beszédet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
„Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon" – jelentette ki a kormányfő. A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek, „ilyen politikát sem a törvényhozás, sem a kormány alkotmányosan nem gyakorolhat" – mondta.
A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint „tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.
A miniszterelnök azt is az alkotmányosság kérdéséből vezette le, hogy – mint mondta – míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát „cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi". E különbség okát a kormányfő abban látja, hogy Magyarországnak van egy korszerű alaptörvénye, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, „ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart".
Orbán Viktor (Fotó:MTI)
Orbán Viktor hosszan beszélt az alaptörvény öt évvel ezelőtti megalkotásának körülményeiről is. Úgy fogalmazott, az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, egy nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek „mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". E győzelemmel pedig – folytatta – Magyarország és polgárai egy szilárd alapot nyertek az életükhöz, ami megalapozhat egy felívelő korszakot.
Felidézte, hogy az alaptörvény elfogadását megelőzte egy konzultáció, és az azon kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették. Ezek között voltak olyanok is – mondta –, amelyekkel személy szerint nem értett egyet. Példaként említette a gyermekek után járó szavazati jog tervét.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „erősek voltak a szirénhangok", amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse – különösen ne a kormányzati ciklus elején – az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. A kormányfő hozzátette, pontosan tudták, milyen támadások lesznek az alkotmányozás miatt. Ezért köszönetet mondott az akkori köztársasági elnöknek, a mostani ünnepségen is részt vevő Schmitt Pálnak, mert ő szintén tudta, milyen következményei lesznek az aláírásának. „A külső és idegen erők soha nem fogják neki (...) megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki" – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint az alkotmány körül mindig lesznek „elitviták", a magaskultúrájú Magyarországon különösképpen. Ennek ellenére lehet szilárd az alaptörvény – jelentette ki, úgy fogalmazva, hogy „az alkotmány tartósságát annak valóságos politikai, gazdasági sikere alapozza meg". Vagyis szerinte, ha egy felívelő korszak követi, akkor szilárd lesz az új alkotmányos rend.
