A Köztársasági Választási Bizottság tegnap kora délutánig a vasárnap megtartott rendkívüli köztársasági választások eredményének 97,45 százalékát dolgozta fel. Ennek értelmében 12 választási lista képviselője kerül be a Szerbiai Képviselőházba. A Szerb Haladó Párt körüli koalíció a leadott szavazatoknak közel 50 százalékát szerezte meg, ez 131 képviselői mandátumot jelent számára. A Szerbiai Szocialista Párt körüli koalíció feltehetőleg 30 képviselői hellyel fog rendelkezni, a Szerb Radikális Párt 21-gyel, a Demokrata Párt körüli koalíció 16-tal, az Elég volt mozgalom szintén 16-tal, a Liberális Demokrata Párt – Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Szociáldemokrata Párt koalíciója 13-mal, a Szerbiai Demokrata Párt – Dveri koalíció úgyszintén 13-mal, a Vajdasági Magyar Szövetség néggyel, a Sandžaki Bosnyákok Demokratikus Közössége és a sandžaki Demokratikus Akció Pártja kettő-kettővel, a Zöldek és a Demokratikus Tevékenység Pártja pedig eggyel-eggyel. Az előző parlamenti ciklusban ennél jóval kevésbé volt jellemző a tarkaság, hiszen a 2014-es választások eredménye alapján hét választási lista jutott be a parlamentbe. A politikai sokszínűség folyományáról és a választások után felálló helyzetről Ivan Cvejić, a Beta hírügynökség fő- és felelős szerkesztője nyilatkozott lapunknak.
Hogyan értékeli a köztársasági választások eredményét?
– A választások előtt készülő közvélemény-kutatásoknak nincs a legjobb a híre, az idő azonban bizonyította, hogy ezúttal meglehetősen pontosak voltak ezek a felmérések. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy mennyire sok párt, választási lista egyensúlyozott szinte az utolsó pillanatig a választási küszöb határán. Vasárnap késő éjszaka még több változat is készült arra vonatkozólag, hogy miként fog kinézni a Szerbiai Képviselőház következő összetétele. Most már tudjuk, hogy az előző összetételhez viszonyítva jóval több párt bejutott a képviselőházba. Ennek folyományaként másmilyen parlamenti munkára, hangulatra számíthatunk a következő ciklusban. Az SZHP szinte ugyanolyan eredményt ért el, mint két éve, a több bejutó miatt azonban kevesebb mandátuma lesz. A következő hatalmi többség már most adott, az pedig, hogy ez a többség mennyire lesz stabil, az elkövetkező időszakban kötendő megállapodásoktól függ.
A választások eredménye alapján hogyan értékeli a társadalmi légkört?
– A köztársasági parlament következő összetétele sokkal jobban tükrözni fogja a szerbiai társadalmat, az emberek hangulatát, álláspontját, mint az előző. Vitathatatlan, hogy a szerbiai lakosságnak egy jelentős része például nem ért egyet az európai uniós csatlakozással. Ezeket az embereket az előző ciklusokban senki nem képviselte a képviselőházban, ez pedig nem jó, mert ha a köztársasági parlamentben nem jelenhet meg álláspontjuk, akkor azt más felületeken, más helyeken próbálják meg érvényre juttatni.
Hogyan nézhet ki a következő kormánykoalíció összetétele?
– Talán mindenki számára az a legérdekesebb, hogy az SZHP vajon hogyan viszonyul az SZSZP-hez. A 2014-es rendkívüli köztársasági választásokat követően kizárólag matematikai szempontból nem volt a haladóknak szüksége a szocialistákra. Ez így van most is. Ezúttal azonban sokkal több érv szól a szocialistákkal való szövetség mellett, mint két éve, hiszen a több bejutó miatt csökkent a haladók mandátumának száma, vagyis több együttműködő partnerre van szükségük a stabil többség megalakításához. Az, hogy a kampány ideje alatt az SZHP és az SZSZP között is politikai pengeváltás volt, a kormánykoalíciós tárgyalások során semmit nem jelent. Az SZHP és az SZSZP immár négy éve partnerek, mostanra biztosan jól kiismerték egymást, és pragmatikus kapcsolatokat sikerült kiépíteniük egymással.
Milyen befolyással bír egy országra, a társadalomra és az ország politikai rendszerére, amikor egy párt akkora erővel rendelkezik, mint az SZHP?
– Ekkora erő és támogatottság azt sugallhatja a pártnak, hogy számára nem léteznek korlátok, hogy bármit megtehet, bármilyen lépést megléphet, hiszen nincsen kellőképpen erős ellenerő, amely visszahúzhatná, vagy figyelmeztethetné rossz döntéseire. Viszont térjünk vissza a tényre, hogy ezúttal sokkal több politikai csoportosulás kerül be a köztársasági parlamentbe, mint az előző ciklusban. Olyanok is labdába rúghatnak, akik eddig nem, új arcok is megjelennek a képviselőházban. Ez az elképzelések ütköztetéséhez fog vezetni, a parlamentben az eddigiekhez képest jóval több szempont, vélemény fog megjelenni. Négy év után ismét bejutottak a parlamentbe olyan pártok, amelyek határozottan ellenzik Szerbia európai integrációját. Szerintem ezen erők némelyikét nem túlzás szélsőjobboldali csoportosulásnak nevezni. Ezeknek a parlamenti jelenléte ahhoz vezethet, hogy a hatalmi koalíció, magatartásában és döntéseiben egyaránt, a lehető legélesebben megpróbál rámutatni a közötte és az ezek a jobboldali erők közötti különbségekre.
Mire számíthatunk az SZRP és az SZDP–Dveri koalíció fellépésének tekintetében?
– Arra, amit már kilátásba helyeztek. Arra szinte semekkora esélyt nem látok, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdenek, hiszen a fontos témákkal kapcsolatban álláspontjuk szöges ellentétben áll a többi pártéval. Biztosan úton-útfélen megpróbálják majd megindokolni, hogy miért kellene Szerbiának elállnia az uniós csatlakozástól, vagy miért kellene Oroszországhoz közelítenie. Koszovóval, illetve a Belgrád–Pristina-párbeszéddel kapcsolatban is biztosan határozott, az eddigi állampolitikától élesen eltérő álláspontot fognak képviselni.
Mely témák kerülhetnek a következő kormánykoalíció érdeklődésének, tevékenységének középpontjába?
– Vasárnap este, az eredmények közzétételét követően Aleksandar Vučić három dologra összpontosított beszédében: az európai integráció folytatására, illetve annak felgyorsítására, a regionális együttműködés erősítésére és a regionális problémák kezelésére, valamint a gazdasági reformok folytatására.
A szavazást országszerte számos szabálytalanság jellemezte, a polgárokra több helyütt is nyomást gyakoroltak, hogy kire voksoljanak. Hogyan befolyásolhatták ezek a történések a választások kimenetelét?
– Ezt nehezen tudom felmérni, viszont hiszek azoknak, akik hosszú ideje foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és most azt mondták, hogy ezek az incidensek nem befolyásolták számottevően a választások kimenetelét. Az incidensek felülvizsgálata még folyamatban van, az a napokban derül ki, hogy hol kell esetleg megismételni a szavazást.
