Az eddigi kutatások szerint 1956-ban a forradalom leverése után csaknem 20 ezren kerestek menedéket Jugoszláviában. A jugoszláv kormány rendeletére a zöldhatáron érkezőket nem tartóztatták fel, hanem ideiglenes befogadó központokban helyezték el őket. A magyar határ mentén szinte minden településen volt ilyen befogadó központ. Később az ország belsejében jobbára a fürdőhelyeken (Niška banja, Mataruška banja ...) helyezték el azokat, akik valamelyik nyugati országba készültek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával látták el az ’56-os menekülteket.
10 éve áll Palicson, az egykori menekültközpont helyén, a Tört szárnyú madár nevet viselő emlékmű (Molnár Edvárd felvétele)
Szabadka környékén az akkori szövetkezetet bízták meg a tábori élet megszervezésével. Az ENSZ személyenként 1,72 dollárt adott a menekültek ellátása költségeinek fedezésére. A kutatások szerint az ideérkezők közül valamivel több mint 16 ezren Nyugatra távoztak, 2700-an visszatértek Magyarországra, és hozzávetőlegesen 650-en maradtak Jugoszláviában. A táborokból 101 ember szökött meg, 9-en életüket vesztették. A menekültek Jugoszláviába 1958 januárjáig érkeztek. Ekkor ugyanis Jugoszlávia a már működő magyar kormánnyal megbeszélte, hogy több menekültet nem fogad.
A Magyar Szó az 1956-os forradalom 60. évfordulójára egy kötet kiadását tervezi, amelyben helyet kapnak a forradalommal kapcsolatos írásaink, amelyek eddig megjelentek napilapunkban, és azok a riportok, írások is, amelyeket most készítünk, felkeresve az események részeseit, azokat, akiknek személyes érintettsége van a menekültek befogadásával kapcsolatban, vagy éppen maguk is ’56-os menekültek és itt maradtak, ma is itt élnek Szerbiában.
Vajdaságban öt emléktábla jelzi, hol helyezték el 60 évvel ezelőtt a magyar menekülteket. Kelebián a művelődési otthon falán 2013-ban Sólyom László magyar köztársasági elnök leplezte le a táblát (Molnár Edvárd felvétele)
Kérjük olvasóinkat, jelentkezzenek, hogy minél több vajdasági történést feldolgozhassunk, bemutathassunk. Sok család ma is tartja a kapcsolatot azokkal a Nyugatra távozott egykori fiatalokkal, akikkel itt a befogadó központokban ismerkedtek meg. Vannak olyan családok is, amelyek otthonaikba befogadták a menekülőket, és még ma is őrzik a leveleket, amelyeket azoktól kaptak a távoli országokból, akiknek segítettek. Azt is tudjuk, hogy szerelmek szövődtek a helybeliek meg a menekülők között. Ilyen történetekre is kíváncsiak vagyunk. Azt is tudjuk, hogy nagyon sokan önkéntesként dolgoztak, segítettek az ideiglenes befogadó központokban az ’56-os menekültek ellátásában. Ezekre az emlékekre is kíváncsiak vagyunk.
Jelentkezésüket várjuk a hetvege@magyarszo.com, a fodor@magyarszo.com és a kabok@magyarszo.com e-mail címen vagy a 064 80 55 031-es és a 024/555-530-as telefonszámon Lukács Enikőnél vagy a 064 80 55 098-as és a 024/814-550-as számon Fodor Istvánnál és a 021/456-624-es számon Újházi Eszternél.
