2024. április 20., szombat

Megkerülhetetlen feladatok

Pásztor Bálint: Számokkal is alátámasztható, hogy a koalíciós együttműködés funkcionált

Pásztor Bálint az előző két köztársasági parlamenti ciklusban a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetőjeként politizált. Azt megelőzően több mandátumban is a kisebbségi frakció vezetője volt.

Az április 24-ei előrehozott köztársasági parlamenti választásokon ismét ő a VMSZ listavezetője. Lapunknak nyilatkozva az utóbbi két év munkáját összegezte, valamint beszámolt a párt terveiről a következő parlamenti ciklus tekintetében.
Mit emelne ki az elmúlt két év tevékenységéből?
– Elsősorban az általános politikai kérdésekkel, a jogalkotással és az utóbbi időben az igazságügyhöz kapcsolódó kérdésekkel foglalkoztam. Emellett feladataim közé tartozott a képviselőcsoport tagjai és a VMSZ államtitkárai munkájának a koordinálása is, valamint folyamatosan egyeztettem a koalíciós partnereinkkel, hogy amit az előző választási kampányban megígértünk, az meg is valósulhasson. Ha az elmúlt két év munkájából valamit ki kellene emelnem, akkor mindenféleképpen a kollektív bűnösség a szerbiai jogrendből való eltörlését említeném elsőként. Hasonlóan fontos volt, amikor a részarányos foglalkoztatás területén sikerült előrelépést megvalósítanunk. A tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás kötelezettséget fogalmaz meg a szerb kormány irányába, hogy a teljes közszféra vonatkozásában nyilvántartást kell vezetni az alkalmazottak nemzeti hovatartozására és tanulmányaik nyelvére vonatkozóan. Tartományi és helyi önkormányzati szintre vonatkozóan törvénybe sikerült foglaltatnunk, hogy amennyiben ugyanarra a munkahelyre egy ugyanolyan képesítésű nemzeti kisebbségi és szerb jelölt jelentkezik, akkor a kisebbségi jelöltet kell alkalmazni. Az infrastrukturális befektetéseket is megemlíteném, hiszen ezek nem valósulhattak volna meg, ha a VMSZ-nek nem lett volna államtitkára az illetékes minisztériumban. Három konkrétumot említenék: az elmúlt két évben 90 millió dinárt sikerült elkülöníteni a Szabadkai Népszínház épülete felújításának a folytatására, 197 millió dinárt az Y-elágazásra – erre a projektumra ezenfelül még 600 millió dinár érkezik idén – a Szabadka–Szeged–Baja-vasútvonal pedig most már állami prioritássá vált. Az elmúlt mandátumban 19 törvényjavaslatra nyújtottunk be módosítási indítványt, ebből 17 vonatkozásában kerültek elfogadásra javaslataink. Tehát számokkal is alátámasztható, hogy a koalíciós együttműködés működött.
Mely témákat tartja fontosnak a következő mandátumban?
– Az uniós tárgyalások 23-as fejezete akciótervének értelmében 2017 végéig módosulnia kell a szerbiai alkotmánynak. Fontosnak tartom, hogy a magyarság választott képviselői által hatni tudjon az ország legfontosabb jogszabályának tartalmára. A kisebbségi akcióterv pedig olyan kötelezettségeket fogalmaz meg a szerb kormány irányába, amelyek a kisebbségi érdekérvényesítés és a kisebbségi jogok megvalósulásának szempontjából gyakorlati jelentőséggel bírnak. A Vajdaság hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvényeknek is mindenképpen napirendre kell majd kerülniük a köztársasági képviselőház következő mandátumban.
Milyen álláspontot képvisel a VMSZ az alkotmánymódosítás vonatkozásában, és értékelése szerint milyennek kellene lennie az alkotmányozási folyamatnak?
– Már ebben a mandátumban megalakult a politikai rendszer átalakításával foglalkozó munkacsoport. A VMSZ képviseletében egy hétoldalas dokumentumban taglaltuk a számunkra fontos szempontokat. Az alkotmány vonatkozásában javaslataink számos kérdést felöleltek. Természetesen a kisebbségi jogokra és Vajdaság jogállására helyeztük a hangsúlyt. Értékelésünk szerint a folyamatnak szöges ellentétben kell állnia a 2006-os folyamattal, amikor szakmai közvitát mellőzve került elfogadásra a jelenleg hatályos alkotmány.
Mi az, ami amellett szól, hogy sok-sok évnyi ígérgetés után a következő ciklusban valóban elfogadásra kerül a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény?
– Mindegyik mandátumban abban reménykedtünk, hogy az lesz az, amikor ez megtörténik. Véleményem szerint az uniós csatlakozás folyamatában nem lehet tovább jutni anélkül, hogy elfogadásra kerüljön a szóban forgó törvény, amely a hatályos alkotmány értelmében is kötelezettség.