2024. március 29., péntek

Udvarok, utcák, ellopott téglák

Utolsó, rendkívüli ülésén elfogadta a képviselő-testület a földek bérbeadásának programját

Egyetlen napirendi pontja volt a városi képviselő-testület utolsó ülésének ebben az összetételben, mégpedig az állami földek bérbeadási programja. A földek bérbeadási programját Grgur Stipić, az önkormányzat mezőgazdasági földterületekkel foglalkozó osztályának vezetője ismertette, aki elmondta, a Köztársasági Földmérő Hivatal, vagyis a kataszter adatai szerint Szabadka területén 18 319 hektár mezőgazdasági föld van állami tulajdonban, a bérbeadási program ebből 14 695 hektárt ölel fel, mivel az aktuális törvény értelmében, amelyet tavaly decemberben fogadott el a köztársasági parlament, a földek 30 százalékát beruházóknak adják bérbe. Stipić elmondta, a korábbi években mintegy 16 ezer hektárnyi állami földet tartottak nyilván, vagyis kétezer hektár „került elő”.
A program kidolgozását végző munkacsoport minden egyes parcellát megvizsgált, így állapították meg, hogy mezőgazdasági földről van szó, vagy sem. A földek jelentős része esetében az állattartóknak vásárlási előjoguk van, amelyet a számosállategység alapján állapítanak meg. A földek bérbeadásából a városi kasszába 127 millió dinár folyik be.
A javaslat ismertetése után következett Almási Szilárd felszólalása, többek között kitért a Népszínház lebontott épületéből eltűnt 400 ezer téglára is, majd kétdoboznyi papírcetlit öntött a házelnök elé az asztalra, amelyek szerinte az eltűnt téglákat jelképezik.
Daniel Kovačić, a Demokrata Párt képviselője elmondta, a beterjesztett program a tavaly decemberben elfogadott szerinte botrányos törvény következménye, amely a földek 30 százalékát beruházóknak adja. Mint mondta, ez a kvóta miatt Vajdaságban a korábbi 300 ezer helyett majdnem 500 ezer hektárnyi földet állapítottak meg, és ennek a 30 százalékát kapják meg a nagyberuházók, vagyis hozzávetőleg 170 hektárt, noha a korábbi lista alapján ez 100 hektár lett volna. A képviselő szerint emellett a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában 120 ezer hektárt fognak visszaadni a tulajdonosoknak, így a földműveseknek csak 200 ezer hektár marad. Sérelmezte, hogy 203 euróban állapították meg a földek hektárját, ami miatt szerinte a város mintegy húsz százalékkal kevesebb bevételt tud megvalósítani a bérbeadásból. Ahogy fogalmazott, a földek jelentős részét a nagyvállalkozók és különféle kombinátok szerzik meg a kisgazdák helyett. A törvény a gazdagokat favorizálja, összegezte észrevételeit.
A haladó párti Dragutin Soković, aki a munkacsoport tagja volt, elmondta, a kataszter adatai alapján végezték a munkát, és ez alkalommal a bérbe adandó föld mennyiségéből kivették azt az 1538 hektárt, amelyet a lakosság konverzió útján igényelhet, és további 1728 hektárt, amelybe utak, vasutak, a villanygazdaság területei, kőolajmezők tartoznak.
Slavko Parać (DP) arról beszélt, hogy rendelkezik olyan információval, hogy valakik illegálisan művelnek meg bizonyos földterületeket, amelyeket nem adtak bérbe. Felszólította az illetékes szerveket, hogy vizsgálódjanak az ügyben. Elmondta, hat évre visszamenőleg nem lehet pontosan tudni, mennyi állami föld van Szabadkán, és a kritikákra reagálva elmondta, a mostani hatalomnak bőven volt ideje rendet tenni ezen a téren, mégsem tette meg. Ezért arra kért mindenkit, ne éljen vissza a szószékkel választási kampánycélokra.
Ilija Maravić, a vkt haladó párti elnöke elmondta, a munkacsoport 18 319 hektárnyi földet állapított meg, a korábbi években ez 15 425 hektár volt. Azokra az ellenzéki kritikákra válaszolva, melyek szerint azzal, hogy az állattartóknak vásárlási előjoguk lesz, a konyhakertészettel foglalkozók hátrányos helyzetbe kerülnek, a testület elnöke elmondta, az állattartók is foglalkoznak kertészettel. Szerinte a javasolt megoldásból a polgárok fognak profitálni, olcsóbb lesz ugyanis a hús.