A tanácskozás résztvevői (Ótos András felvétele)
Duna – Szerbia bekapcsolása a transzeurópai kereskedelmi folyamatokba és energetikai hálózatba elnevezéssel tegnap Újvidéken konferenciát tartottak, amelyen a résztvevők a vízforgalmi infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak, valamint felvázolták az EU fejlesztési tervét, amelyet a Balkán felzárkóztatása céljából fogalmaztak meg.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott, arra, hogy bőven akad tennivaló a folyami hajózás terén.
– Az ilyen és ehhez hasonló rendezvények egyrészt az eddig elvégzett munkát mutatják be, másrészt pedig előrevetítik, hogy milyen fejlesztési lehetőségek, illetve feladatok állnak előttünk. Úgy gondolom, a Duna amennyire szétválaszt bennünket, annyira össze is köt. Az elmúlt években nemcsak Vajdaság és Szerbia vonatkozásában hanem a körülöttünk lévő térségek, más országokhoz tartozó térségek vonatkozásában is elmondható, hogy elkészültek azok a stratégiai dokumentumok, amelyek összehangolt módon látják elő a fejlesztések lehetőségeit. Én azt remélem, hogy a Duna Stratégián keresztül, illetve az európai forrásokhoz való hozzájutás lehetőségén keresztül sokkal többet tudunk majd megvalósítani az elképzelésekből, mint eddig, jobbára hazai forrásokra támaszkodhattunk. Ebből ugyan több projektum is megvalósult, viszont akad még tennivaló – magyarázta Pásztor.
Kern Imre államtitkár az újságíróknak – Pásztorhoz hasonlóan – arra mutatott rá, hogy a folyami közlekedés terén akad fejlesztenivaló.
– Elég csak ránézni a Dunára Újvidéknél: kicsi a hajóforgalom. A Duna Stratégia harmincszázalékos teherhajózási növekedést irányoz elő 2025-ig, a 2012-es adatokhoz képest. A személyszállításban is fejlődni kell, ugyanis 2025-ig meg kell duplázódnia. Ez utóbbi nemcsak a hajózás, hanem több más idegenforgalmi szempontból is fontos, hiszen ezek a hajók rengeteg turistát szállítanak Újvidékre, Belgrádba. Ha a Tisza nemzetközi víziforgalmi kérdése is megoldódik, ezek a hajók akár Zentára vagy Magyarkanizsára is eljuthatnak. Ez mindenki számára komoly eredményeket és jövedelmet hozhat.
A tanácskozás résztvevői (Ótos András felvétele)
A teherszállításban szintén rengeteg fejlődési lehetőség rejlik, mind a cseppfolyós anyagok, mind a konténerek szállításában. A kikötőket is korszerűsíteni kell. Remélem, hogy azok a főleg kínai beruházók, akik komoly lehetőségeket látnak az Európába érkező áru elosztásában, befektetnek majd az infrastruktúra korszerűsítésébe, mivel a kikötők fejlesztését azok finanszírozzák, akik használják a kikötőket. A finanszírozás emellett állami pénzekből és európai forrásokból valósul majd meg – nyilatkozta az államtitkár.
Dr. Miroslav N. Jovanović gazdasági szakértő a Dunán zajló kínai áruforgalom lehetőségéről beszélt a sajtónak.
– Az ENSZ Eurázsiai Közlekedési Kapcsolatok nevű programot fogalmazott meg, ebben Kína, Oroszország, Kazahsztán, Finnország, Fehéroroszország, Ukrajna és Németország kereskedelmi kapcsolatainak szorosabb összefonódását irányozzák elő, vasúti, illetve folyami közlekedés révén. Ez utóbbit szinte alig használják ki az illetékesek, Kína pedig olyan alternatív útvonalakat akar igénybe venni, amelyeken könnyen Európába hozhatja termékeit. Ezen a ponton kap fontos szerepet a Duna. Tudvalévő, hogy Kína az EU egyik legnagyobb importőre, viszont a többi EU-s, illetve nem uniós európai országok is igyekeznek minél komolyabb teret hódítani a távol-keleti országban, lévén hogy csak az ottani polgárság középosztályában 600 millió, fogyasztó van, több, mint az egész európai piacon. Ezért játszhat kimagaslóan fontos szerepet a Duna nemcsak az európai gazdaság, hanem a szerbiai viszonyok fejlesztésében is – emelte ki a szakember.
