2024. április 19., péntek
KOSÁRLABDA

Repül a nehéz kő...

Több hónapja húzódik már az európai kosárlabdát fenyegető méretes botrány előjátéka, az utóbbi napokban pedig kissé komikus módon felgyorsultak a dolgok. A pillanatnyi állás érzékeltetésére a Toldi Miklóst idézhetjük: „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg.”

A Nemzetközi Kosárlabda-szövetség európai ágazata (FIBA Europe) korábban is többször nemtetszésének adott hangot, hivatalosan azonban eltűrte, hogy egy magáncég (ULEB) másfél évtizede elcsente tőle, és folyamatosan meg is rendezi a klubok legrangosabb klubversenyét, az Euroligát, valamint az Eurokupa néven futó vigaszsorozatot is. Amikor azonban az ULEB lépéseket tett, hogy az Euroliga még inkább az NBA-ra hasonlítson, és az Eurokupát is úgy tervezi átszervezni, hogy az a FIBA Europe Eurochallenge sorozata jobb csapatainak zömét is átvegye, a kontinentális szövetségnél elszakadt a cérna, előbb fenyegetések sorozatával állt elő, a múlt hét derekán pedig megtette az első, ellenállást nem tűrő lépéseket is.

Az elején az egész kicsit bohózatra hasonlított, hisz a FIBA Europe még meg sem írta a levelét, máris elterjedt a hír, hogy Szlovéniát kizárták a következő Eb-ről, további 17 szövetséget pedig megintettek. Az első szerbiai reakció szerint „a helyzet végtelenül komoly, de a szövetség mindent megtesz a válogatott érdekei megvédésére”. A következő kiszivárgott hír szerint a FIBA Europe még senkit sem zárt ki, 17 szövetséget csak figyelmeztetett. Azután a szlovénok feltették a világhálóra a FIBA Europe-tól kapott levelet, amelyben az áll, hogy valóban kizárták őket a következő Eb-ről. Erre és a szerb szövetség reakciójára megszólaltak a Partizanban, hogy ők bizony csak a saját érdeküket védik, nem érdekli őket sem a szövetség, sem a válogatott, sem pedig a szankciók, s az ULEB Eurokupájában szándékoznak indulni. Végül, bár továbbra is csak a Szlovéniának küldött levelet lehetett elolvasni, kiderült, hogy a FIBA Europe 14 válogatottat zárt ki az Eb-ről. Ezek: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Macedónia, Montenegró, Spanyolország, Oroszország, Litvánia, Olaszország, Görögország, Izrael, Törökország és Lengyelország. A levél keltezése április 15-e, és az áll benne, hogy a nemzeti szövetségek április 20-ig tisztázhatják magukat a FIBA Europe követelményei alapján, vagyis, az ULEB Eurokupája iránt érdeklődő klubokat addig vagy lebeszélik szándékukról, vagy pedig eltiltják őket.

Felmerül persze néhány kérdés. A FIBA Europe tényleg újat akar húzni 14 nagyrészt tekintélyes tagszövetségével, ami teljes mértékben értéktelenné tehetné az Eb-ket. A legutóbbi Eb 1., 2., 4., 5., 6., 9., 10., 11., 12. és 14. helyezettje is a kizártak listáján van. Másrészt van-e jogi alapja az intézkedésnek, hisz ez jórészt monopolhelyzet követelése, másrészt ellene szól a piacorientált társadalmakban érvényes törvényekkel, miszerint a tőke mozgása, a befektetés és a cégműködtetés szabad. A kosárlabda profi sport, a klubok létezésének értelme az anyagi függetlenség és a nyereséges működés. Az ULEB erre lehetőséget nyújt, a FIBA Europe viszont nem. Az utóbbi választása tehát politikai, nem pedig gazdasági kérdés. A válogatottak bármilyen szereplése a klubok egyetlen gondját sem oldja meg. Nagy perek következhetnek, melyeket a FIBA Europe nehezen nyerne meg.

Nem a kosárlabda az első, amely ilyen komoly anyagi kérdésekkel szembesült. A ’60-as években, hogy csak egy példát említsünk, a tenisz is ebben a cipőben járt, esztendőkön át elhúzott a viszály, végül az ATP és a WTA megkapta a jogot a saját, anyagilag független sorozatai indítására a challengerekkel egyetemben. A nemzetközi Teniszszövetség (ITF) pedig megtartotta a Grand Slam tornákat, a Davis- és Fed-kupát, valamint a futures rangú férfi és női tornákat, és a kompromisszum nem káros senkire sem nézve. Hasonlóan a kosárlabdát is el lehetne osztani, mindenkinek jutna bőven, s ha tisztességesen tennék, a klubok és a nemzeti szövetségek is hasznot húznának.