Farkasszemezés az ukrán ellenféllel – ezután Frísz gyorsan végzett vele
Nagybecskereken a lehető legszebben kezdődött meg az európai birkózók olimpiai selejtezője, hiszen a nyitónapon Frísz Krisztián (59 kg) kiharcolta a döntőt, s ezzel kijutott Rióba. Karrierje alkonyán ez a lehető legszebb ajándék a zentai fiatalembernek, aki rá is szolgált az újabb ötkarikás játékokra, hiszen végig magabiztosan vette az akadályokat, s minden párharcát már az első menetben eldöntötte. A rajton az ukrán Balickit győzte le (5:0), majd a finn Haapamaeki következett, amely meccsen (6:0) nem is annyira ő erőlködött, hanem a szőnyegbíró, akinek a második menetre hátulról teljesen szétszakadt a nadrágja, és le kellett cserélni. Krisztinek még mindig nem ez volt a maximuma, mert az elődöntőben valósággal szétpörgette a norvég Bergét, és 8:0-s technikai tussal ünnepelhetett edzőjével együtt, aki örömében még egy parasztszaltót is dobott tanítványán.
Zúgott a sportcsarnok, mert Krisztivel szinte egy időben mondhatta magáénak az olimpiai vízumot Lőrincz Tamás (66 kg) is, aki kapcsán sok dilemma volt, vajon fellép-e majd a bánáti fővárosban, de az első meccs előtt Sike András szövetségi kapitánnyal váltott pár szó és néhány rejtélyes mosoly alapján biztosra vehettük, hogy az olimpiai ezüstérmes készen áll a legnehezebb megmérettetésre is. Tamás könnyedén vette a finn Lipasti és a francia Margaryan jelentette akadályt, kisebb gondja csak az elődöntőben akadt régi jó ismerősével, a horvát Etlingerrel, aki derekasan küzdött, s egy kétes jelenet után állt is a küzdelem, mert az edzők sorozatban dobálták be az óvási szituációt jelző szivacsokat, de végül a magyart fogadták el a bírók, és az ideges horvát kapitányt el is kellett távolítani a szőnyegtől. Szöcsi ettől kezdve uralta a meccset, s rutinosan meg is nyerte, így öccse, Viktor után ő a második magyar birkózó, aki utazhat Brazíliába.
Imponáló egyébként, mennyi magyarországi szurkoló utazott le buzdítani kedvenceit, s a hírek szerint még több, legalább négybusznyival több magyar érkezett volna, ha a szervezők nem szabnak 3000 dináros belépődíjat a háromnapos versenyre. Ez sokak kedvét elvette a szomszédos országban, de nem csak ott, mert a hazai drukkerek zöme is távol maradt, hiszen nem kis összegről van szó. Felettébb furcsa a szervezők ezen döntése, mert eddig még sehol, de még egy világbajnokságon sem kellett fizetni a belépőért, hiszen pont az a cél, hogy az ún. „kis” sportágakat közelebb hozzák a nézőkhöz és a szponzorokhoz. Nos, Nagybecskereken ez most nem sikerült, mint ahogy vannak más szervezési gondok is, de ehhez volt már elég időnk hozzászokni, úgyhogy bánja a kánya, mi inkább Krisztián és Tamás sikerét ünnepeljük, s lehet, hogy szombaton is örömtáncot járunk, mert Nemes Viktornak (75 kg) elég nagy már a szakálla, s ez jó ómen a küzdelemsorozat előtt, legalábbis eddig jónak bizonyult.
A még fellépő birkózókkal nem is lehetett tegnap beszélni, mert a szombaton esedékes küzdelmekről Viktornak „semmi” véleménye nem volt, s Báló Petar sem gondolt semmit arról, hogy Sztojan Dobrev edző honosított bolgár honfitársát, a fiatal Nikolaj Dobrevet indítja a 85 kilós súlycsoportban Nagybecskereken.
Egyedül az egyébként szűkszavú Frísz nyilatkozott magához képest önfeledten, hiszen madarat lehetett volna fogatni vele:
– Ezért dolgoztunk egész évben, de be kell vallanom, hogy erőt adott, sokat segített a hazai közönség buzdítása. Ezzel azonban nincs vége az idei munkánknak, mert most az olimpiára kell majd készülnünk gőzerővel – mondta Krisztián, s reméljük, ma földije, Nemes is így nyilatkozik majd.
