Bár az előrehozott köztársasági parlamenti választásokat április 24-én tartják, a sajtó már ezen a héten hangos volt a különböző visszásságoktól. A Köztársasági Választási Bizottságnak átadott 29 választási jelöltlista közül a bizottság 10 tekintetében észlelt szabálytalanságot. Bizonyos esetekben a törvényszegés gyanúja is felmerült. A RIK hat listát elutasított, hármat a listaállítók vontak vissza, egy viszont versenyben maradhatott, mivel a szabálytalanságra már csak a lista kihirdetését követően derült fény.
Ladóczki Gyula, a RIK tagja lapunknak nyilatkozva összefoglalta az átadott jelöltlisták tekintetében leggyakrabban észlelt szabálytalanságokat: elsősorban a támogatói aláírások hitelesítési íveivel kapcsolatban merültek fel visszásságok, a bizottság hamis közokiratokra bukkant, sok helyütt pedig bírósági pecsétek hamisításának a gyanúja merült fel. A hamisított pecsétek között a šabaci Alapfokú Bíróság, a belgrádi első és harmadik számú alapfokú bíróságok, valamint a nagybecskereki Alapfokú Bíróság pecsétje jelent meg, pontosított Ladóczki, majd válaszolva kérdésünkre, hogy különbséget tud-e tenni ebben a pillanatban a RIK aközött, hogy pecséthamisításról vagy pedig illetéktelen pecséthasználatról van szó, kifejtette: „Ez lényegtelen, a közokirat így is, úgy is hamis. Hamis az a közokirat is, amelybe hamis adatokat vittek, vagy amit meghamisítottak, illetve az a személy is közokirat hamisítást követ el, aki hamis közokiratot bármilyen célra felhasznál. Ebből a szempontból ez teljesen irreleváns. Bizonyos listaállítók hamis közokiratokkal éltek vissza.”
A támogatói aláírások hitelesítésekor használt pecsétek tekintetében felmerült visszásságok miatt a RIK egyebek mellett a Magyar mozgalom - hogy változtassunk! – VMDK, a bolgár kisebbségi Ezek vagyunk mi – Természetes Mozgalom, a Polgárok és polgárnők és az Egységes Orosz Párt – Zoran Marić választási jelöltlistákat utasította el.
Ladóczki Gyula, aki immár sokadik mandátumban tagja a Köztársasági Választási Bizottságnak, még soha nem találkozott az ideihez hasonló szabálytalanságokkal. Elmondása szerint a korábbi ciklusokban elsősorban az elhunyt személyek adataival való visszaélés volt jellemző.
Ladóczki aláhúzta: A már jogerős végzéssel kihirdetett listákkal nem sokat lehet tenni (Molnár Edvárd felvétele)
A RIK idén akkor kezdett részletesebb ellenőrzésbe, miután az egyik tag az egyik jelöltlistát támogató személyek között meglátta elhunyt rokonának a nevét. A mélyreható ellenőrzés során először a šabaci bíróság pecsétjével kapcsolatban merült fel a hamisítás gyanúja, később pedig a két belgrádi és a nagybecskereki bíróság pecsétjével kapcsolatban is, emelte ki Ladóczki, hozzátéve, hogy az elutasított listák közül hatnak a felhatalmazott személyei a Közigazgatási Bírósághoz fordultak, ott vagy már eljárásba került ügyük, vagy eljárásba kerülhet.
Azzal kapcsolatban, hogy miután gyanús lett a šabaci Alapfokú Bíróság pecsétje, az összes, már korábban kihirdetett választási listát, illetve az azokhoz kapcsolódó dokumentációt is felülvizsgálták-e, vagy csak azokat, amelyeket még nem hirdetett ki a RIK, Ladóczki aláhúzta: a már jogerős végzéssel kihirdetett listákkal nem sokat lehet tenni.
– Ezen a ponton esetleg rendkívüli jogorvoslatra lenne lehetőség, ugyanakkor az egy hosszadalmasabb folyamat, nem tudjuk, hogy mi lenne a vége. Nekünk le kell bonyolítanunk a választásokat, ki kell nyomtatni a szavazólapokat, azután szét kell hordani őket a szavazóhelyekre, a végtelenségig nem tudtuk volna elhúzni a folyamatot. Ezért úgy döntöttünk, hogy a már kihirdetett listák tekintetében nem élünk a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével. A még ki nem hirdetett listákat azonban tüzetes ellenőrzésnek vetettük alá, és ennek köszönhetően bukkantunk hat tekintetében az említett szabálytalanságokra. A hat lista mindegyike fellebbezést nyújtott be a RIK elutasító döntésére, ezen fellebbezések java részét egyhangúlag utasította el a választási bizottság. A gyanús pecsétek tekintetében illetékes bíróságok elnökei írásba adták, hogy vagy nem is a szóban forgó intézmény pecsétjéről van szó, vagy nem használják azt hitelesítésre. A bíróságok elnökei arra is rámutattak, hogy az űrlapok hamisságát az is bizonyítja, hogy a bíróságok nem rendelkeznek a másodpéldányokkal, és a listaállítók nem fizették ki a bírósági illetéket – taglalta Ladóczki.
Több olyan értékelés is elhangzott, hogy ilyen jellegű történések után semmisnek kellene nyilvánítani a köztársasági választások eddigi folyamatát, és előröl kezdeni, mivel ellenkező esetben megkérdőjeleződik a választások legitimitása. Ladóczki Gyula nem ért egyet ezekkel a meglátásokkal, mert mint kifejtette: abban az esetben azokat károsítanák meg, akik becsületesek voltak a folyamatban, és tisztességes módon gyűjtötték össze a támogatói aláírásokat.
Annak tekintetében is számos értékelés elhangzott, hogy a politikai nyomásgyakorlásra utaló állításokat vagy az ezzel kapcsolatos gyanút abban az esetben lehetne elkerülni, ha a választási bizottságok tagjait a jövőben nem politikai pártok delegálnák. Mint arra Ladóczki ennek kapcsán rámutatott, a RIK-nek jelenleg 35 tagja van, mindannyian jogász végzettségűek és a legkülönbözőbb szakterületeken dolgoznak, vannak közöttük ügyvédek és jogászprofesszorok is.
– Most már az összes választási résztvevőnek joga van részt venni a választási bizottság munkájában. A szabálytalanságokhoz kapcsolódóan szinte minden döntést egyhangúlag hoztunk meg. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy nem szakmai, hanem politikai szempontok döntöttek. Ezek komolytalan állítások. Ez olyan, mint amikor betörnek valakihez, aki elfogja a betörőt, és végül az elkövető vádolja meg ezért az ingatlan tulajdonosát. Elhiszem, hogy egyeseknek nagyon nem tetszik, hogy fény derült a hamisításra, de az ilyen törvénytelen eszközökkel élő listaállítókat mindenféleképpen ki kell zárni a választások folyamatából. Nem a választási bizottságot kellene most hibáztatni, hanem felülvizsgálni saját tetteiket – fogalmazott Ladóczki.
A választásokkal kapcsolatban nagy port kavart Nebojša Stefanović belügyminiszter azon bejelentése is, hogy a választások napján rendőrök is őrködnek majd a törvényesség és a szabályosság felett, „olyan rendőrök, akiket kinézetük alapján nem lehet majd a hatóságok tagjaként azonosítani”. Beszélgetőtársunk ehhez kapcsolódóan rámutatott, tudvalevő, hogy kik tartózkodhatnak a szavazóhelyeken: a szavazópolgárok, a szavazatszedő bizottságok tagjai, valamint ha engedéllyel rendelkeznek, akkor választási megfigyelők és a média képviselői. Nincsen törvényes alapja annak, hogy más személyek, akár rendőrök, a szavazóhelyeken tartózkodjanak, nyomatékosította a RIK tagja, hozzátéve: a szavazóhelyeken kívül tartózkodni azonban mindenkinek joga van, persze abban az esetben, ha nem próbálja befolyásolni a szavazókat.
A RIK elnöke is megdöbbent
Dejan Đurđević, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szintén megrökönyödéssel fogadta a listaállítás alkalmával észlelt szabálytalanságokat. A hét folyamán több alkalommal is felháborodásának adott hangot. Ami a gyanús bírósági pecsétekkel hitelesített aláírások esetét illeti, a RIK kapcsolatba lépett az érintett bíróságokkal, annak érdekében, hogy tisztábban lássák a szóban forgó ügyek részleteit. Đurđević elmondása szerint bizonyítást nyert, hogy az érintett bíróságok, illetve az azokban dolgozó hivatalnokok sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem követtek el, „a pecséteket ismeretlen elkövetők hamisították”.
Đurđević, aki egyébként nemcsak okleveles, hanem közismert jogász is, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának tanára, a Szerb Haladó Párt magas rangú tisztségviselője, a Köztársasági Törvényhozói Titkárság igazgatója, az igazságügyi minisztérium két bizottságának tagja, valamint egyike azoknak a személyeknek, akik nevéhez a szerbiai közjegyzőség felállítása és a közjegyzők képzése köthető. Tagja volt az igazságügyi minisztérium tárgyalócsoportjának, amely a 2014 ősze és 2015 tele között 127 napon át tiltakozó szerbiai ügyvédség képviselőivel igyekezett közös nevezőre jutni.
