Horvátország blokkolta a Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatos 23. tárgyalási fejezet megnyitásával kapcsolatos tárgyalásokat.
A pénteki tárgyalások szerint az Európai Unió júniusban a csatlakozási tárgyalások 24-as fejezetét nyithatja meg Szerbiával. Erről az összes tagország kedvezően nyilatkozott, azonban a 23. fejezettel kapcsolatban Horvátország nem nyilatkozott, így erről nem döntöttek a pénteken. Tanja Miščević, a szerbiai tárgyalócsoport vezetőjének nyilatkozata szerint az EU bővítésével foglalkozó munkacsoport Horvátország beleegyezése nélkül fejezte be a találkozót a 23-as fejezet megnyitásáról.
– A horvát képviselő nem kapott pontos utasítás Zágrábtól, így ezt a pontot levettük a napirendről és a jövőheti ülésre halasztottuk – mondta Miščević.
A szerb küldöttség vezetője elmondta, jövő héten folytatják a tárgyalásokat és ezentúl állandóan napirenden szerepel majd ez a pont, egészen addig, amíg Zágráb beleegyezését nem adja, hogy megnyíljon a fejezet. Elmondása szerint az EU összes többi tagállama egyetért azokkal a lépésekkel, amiket Szerbia tett az akciótervek kidolgozása terén.
- Lényegében azt sem lehet tudni, hogy pontosan mit követelnek most Szerbiától – jegyezte meg Miščević.
Az EU soros elnökségét ellátó Hollandia képviselői úgy nyilatkoztak, egyetértés esetén a 23-as fejezetet június 20-án vagy 21-én nyithatják meg. A 23. tárgyalási fejezet az igazságügyi reformról és az alapvető jogokról szól, a kisebbségi akcióterv is részét képezi. A 24. fejezet a szabadságra és biztonságra vonatkozó témakörökkel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban Bulgáriának voltak kifogásai, végül azonban zöld utat adott a tárgyalások megnyitására.
- Belgrád senkinek sem fog könyörögni, és nem fog egyetlen törvényt sem megváltoztatni csak azért, mert Horvátország ezt kéri. Szerbia semmilyen ultimátumot nem fogad el - jelentette ki Aleksandar Vučić szerb kormányfő, miután kiderült, hogy az Európai Unió bővítési munkacsoportjának ülésén Zágráb nem támogatta, hogy Brüsszel megnyissa az emberi jogokról szóló, 23-as csatlakozási tárgyalási fejezetet Belgráddal.
Horvátország vezetői az utóbbi napokban többször is kijelentették: mindaddig nem fognak hozzájárulni Szerbia európai uniós csatlakozásához, amíg Belgrád vissza nem vonja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. Emellett kifogásuk van a horvát nemzeti kisebbség parlamenti képviselete miatt, valamint a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel történő együttműködés miatt is. Az Európai Bizottság forrásai szerint azonban ezen követelések egyike sincs közvetlen kapcsolatban a 23-as fejezettel. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy tizenegy uniós tagországban léteznek a szerbiaihoz hasonló, bíróságokról szóló törvények, így nincs alapja a törvénymódosítási követelésnek.
