Gyakorlatilag készen állnak a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről szóló megállapodások - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Bakuban, összegezve Mohamed Dzsavád Zaríf iráni és Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszterrel folytatott tanácskozásának eredményét.
"Gyakorlatilag a megállapodások minden eleme már a tárgyalóasztalon van. A kérdés már nem az, hogyan rendezzük el őket, hanem az, hogyan fogalmazzuk meg az egyes részleteket. Mert nagyon közel állunk a megállapodás eléréséhez" - mondta Lavrov, és hozzátette, hogy a szerdai mellett csütörtöki és pénteki bakui és jereváni tárgyalásait is a válság rendezésének szenteli.
Az orosz külügyminiszter semmilyen részletet nem árult el a készülő megállapodásról.
"Kétségtelen, hogy mi (oroszok) talán jobban érdekeltek vagyunk számos más külföldi partnernél abban, hogy minél előbb rendeződjön a konfliktus" - mondta Lavrov, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is nagy figyelmet szentel a kérdésnek.
Emlékeztetett arra, hogy az örmény, azeri és orosz elnökök megállapodásának értelmében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közösen az Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok vezette minszki csoport képviselőivel konkrét lépések előkészítésével foglalkozik a hegyi-karabahi válság rendezésére. Hozzátette, hogy ez a dokumentum még nem végleges, de létezik, és már néhány éve dolgoznak rajta.
Mammadyarov azeri külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a status quo sokáig nem tartható fenn a hegyi-karabahi konfliktusban. Mindenekelőtt az örmény katonáknak mihamarabb el kell hagyniuk a megszállt azerbajdzsáni területeket - szögezte le. Amíg ez nem történik meg, meg fognak ismétlődni az elmúlt napokban lezajlotthoz hasonló fegyveres konfliktusok. "Amennyiben a csapatokat kivonják, úgy lehetőség nyílik a tűzszünet felügyeletét és az incidensek kivizsgálását segítő mechanizmusok kidolgozására" - vélekedett Mammadyarov.
"Ezt a konfliktust nevezhetjük befagyottnak vagy elhúzódónak. De ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minél előbb meg kell oldani, mert emberek halnak meg" - tette hozzá az azeri külügyminiszter.
A szokatlan hevességű fegyveres konfliktus április 2-ra virradóra robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. A szemben álló felek kedden tűzszünetben állapodtak meg.
A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még maga Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.
