A szakszervezetek Európa-szerte a heti munkaórák 40-ről 35-re való csökkentéséért harcolnak. Ez pedig akár jelentheti azt is, hogy Szerbiában is egyszer majd egy órával kevesebbet kell dolgozni naponta.
A Večernje Novosti napilap szerint az itteni szervezetek is támogatják ezt az elképzelést. Mint kifejtették, egy ilyen lépés akár a munkanélküliség problémáján is javítana valamennyit.
Duško Vuković, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének alelnöke szerint az itteni munkaadóknak elsősorban a negyvenórás munkahétről szóló előírást kellene tiszteletben tartaniuk.
– Úgy gondolom, hogy a heti 35 munkaóra bevezetésével a munkanélküliek egy része végre állást kaphatna. Jelen pillanatban viszont az államvezetőség mindent a tranzícióra, a válságra és a reformokra fog, az ilyen és ehhez hasonló változtatásokat pedig arra az időre kívánja hagyni, ha normalizálódik az ország helyzete. Félő, hogy ez mind valójában csak kifogás, a háttérben pedig más nyerészkedési érdekek állnak – fejtette ki nézeteit Vuković, aki szerint végső ideje, hogy Szerbia legyőzze a „többet kell dolgoznunk a jó eredmények érdekében” demagógiát.
– Elvégre, olyan európai országokban követelik a csökkentést, amelyeket mi is követendő példáknak tartunk. Talán logikus, hogy mi is támogatjuk ezt az elképzelést – magyarázta a szakszervezet alelnöke.
A gazdasági szakemberek szerint is pozitív hatást gyakorolna egy ilyen lépés a munkaerőpiacra, emellett pedig a kevesebb munkaóra kevesebb megterhelést és stresszt is jelent a dolgozók számára, így pedig elkerülhetőek a hibák és a termelékenység lassulása.
Ivica Cvetanović, a Szerbiai Szabad Szakszervezetek Konföderációjának elnöke elmondta, Franciaországban már egy ideje működik a 35 órás munkahét, azzal, hogy a valóságban a dolgozók többet dolgoznak. A különbség az, hogy a túlórákat sokkal jobban megfizetik, esetleg jutalom szabadnapokat is kaphat a dolgozó, nem úgy, mint Szerbiában.
– A legnagyobb probléma az, hogy nálunk nem is igazán léteznek konkrét idevágó előírások. Szerbiában is gond nélkül be lehetne vezetni a csökkentést, mert a mai technológia ezt megengedi. A problémát itt elsősorban a munkásjogok sárba tiprása okozza, amely még a közszférában is tetten érhető – húzta alá Cvetanović.
Egy magát megnevezni nem kívánó személy lapunknak nyilatkozva elmondta: cégükben 35 órás a munkahét, amellyel minden dolgozó elégedett.
– Ez a rendszer csakugyan jól működik, hiszen elég ideje jut az embernek a pihenésre, kikapcsolódásra. Igaz, van, hogy egyhuzamban tíz órát is ledolgozunk, viszont heti három szabadnapunk van, ami bőven elég a relaxációra. Ha a hét minden napján dolgozni kellene, akkor csak öt órát kellene az üzletben lenni naponta. Persze, az sem lenne különösebb probléma, ha a klasszikus negyven órában dolgoznánk, viszont így sokkal több idő jut mindenre – emelte ki a forrás.
A csökkentett munkaórák egyébként még a volt Jugoszláviában is bebizonyították, hogy nem jelentik a termelés automatikus esését. A nyolcvanas években az ivanjicai Javor nevet viselő textilipari cégben például azután is ugyanolyan gőzerővel folyt a munka, miután hat és fél órára csökkentették a napi munkaidőt.
A szakszervezetek követeléseibe még egy heti harmadik szabadnap is beletartozik. Az elképzelés támogatói szerint, az ilyen lépésekkel növelhető a kereslet, amely hat a termelésre, mindemellett pedig a dolgozók egészségi állapotára is pozitív hatást gyakorol. A kevesebb munkaóra a cégkiadásokat is csökkentheti, a világháló pedig már azt is lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak otthonról dolgozzanak.
Egyesek azonban attól tartanak, hogy ezek a változtatások egyes helyeken a bérek esését és a szegénység növekedését vonnák maguk után.
