Belebukhat az izlandi kormány abba a botrányba, amely három éve offshore-szivárogtatásként (Offshore Leaksként) vált ismertté. Azóta sok magas rangú politikus, élsportoló, befolyásos üzletember, vállalkozó, híresség, oligarcha, bűnöző vagy családtagjuk keveredett adócsalás gyanújába. Most újabb terhelő adatok jelentek meg. A hatalmas és hiteles információtömeget egy panamai ügyvédi irodából lopták el.
A népes társaság tagjaira hosszas vizsgálat eredményeként bukkantak külföldi médiumok egy összehangolt akció során, amely még mindig nem zárult le. Sőt, jó egy éve új lendületet vett, amikor új adatok kerültek elő offshore cégek sokaságáról.
A legújabb információk titkos dokumentumokból származnak, amelyek a panamai székhelyű, de kiterjedt nemzetközi irodahálózatot fenntartó – offshore-ügyekre szakosodott – Mossack Fonseca (Mossfon) ügyvédi irodából kerültek a Süddeutsche Zeitunghoz.
Ramón Fonseca Mora, az iroda társalapítója megerősítette a dokumentumok hitelességét. Kijelentette azonban, hogy az adatokat hackerek szerezték meg, tehát bűncselekmény révén jutottak hozzá. Szerinte a cége nem felelős az offshore vállalatokkal történt visszaélésekért.
A nemzetközi oknyomozó újságírók szervezete (ICIJ) koordinálja azt a széleskörű akciót, amely az offshore-ügy feltárását szolgálja. Az ICIJ-t ugyanis már évekkel ezelőtt megkeresték hasonló tartalmú titkos adatokkal. A műveletbe bevonta a világ vezető médiaházainak egy részét. Ilyen együttműködésre a sajtó történetében még nem volt példa, de arra sem, hogy a titokzatos offshore-világ egyszeriben ilyen mértékben váljon nyilvánosan hozzáférhetővé.
Az első leleplező írások az adó- és offshore-paradicsomokról 2013 áprilisában jelentek meg, s azonnal botrányt kavartak.
A kiszivárgott adatok szerint az adóelkerülésre szánt cégek alapításában több neves globális nagybank is közreműködött. Időközben az is kiderült, hogy az offshore-cégeket a dokumentumokban szereplők egy része (beleértve több politikai vezetőt) nemcsak adóelkerülésre, hanem megvesztegetésre, fegyverkereskedelemre, sőt kábítószer-csempészetre is használhatta.
A Süddeutsche Zeitunghoz bő egy éve eljuttatott – korábban szigorúan bizalmas – tengernyi információ elemzésébe az ICIJ ezúttal is bevonta a nemzetközi sajtó legismertebb képviselőit. A kiválasztott médiaházak több mint 370 munkatársa, 76 országból – egymással együttműködve – ellenőrizte a kapott anyagot, csaknem 11,5 millió iratot, amelynek java része e-mail, illetve pénzügyi kimutatás.
Az újságírók kinyomozták, hogy az irdatlan „iratcsomag” 170 országból csaknem 214 ezer – offshore céget vezető, birtokló, működtető, vagy abból hasznot húzó – személy banki megtakarításairól és befektetéseiről tartalmaz titkokat. A tényfeltárás legújabb szakaszának részeként a Süddeutsche Zeitung és a Guardian brit lap vasárnap megkezdte az újabb leleplezések ismertetését.
Ezek arra utalnak, hogy több mint ötven ország mintegy 140 volt vagy jelenleg is aktív politikusa, holdudvaruk és családtagjuk vett részt az offshore bizniszben. A világon alig akad ország, amelyből ne lenne érintett valamelyik ismert politikai személyiség, üzletember, illetve annak hozzátartozója.
Az ismertebbek közé tartozik Mauricio Macri argentin elnök, Petro Porosenko ukrán államfő, Szalman szaúdi király vagy épp Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi kormányfő. Több politikus – így például Vlagyimir Putyin orosz elnök és Navaz Sarif pakisztáni kormányfő – „csak” családtagjaikon vagy barátaikon keresztül köthető az offshore ügyletekhez. Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök idősebb fia, Aláa is a botrányban leleplezett személyek között van.
Putyin neve nem szerepel ugyan az iratokban, de a legújabb médiahírekből kiderül: közeli (befolyásos) barátai – a hozzájuk kötődő offshore cégeken keresztül – kétmilliárd dollárt mozgathattak titkos számlákon. A Kremlben „csalódottságot keltett” az „újságírói munka minősége”. Az elnöki hivatal ehhez még csak annyit fűzött hozzá, hogy ismét félrevezető információs támadás kezdődött Putyin ellen.
Ausztráliában másként viszonyulnak az ügyhöz. A helyi adóhivatal máris közölte: nyolcszáznál is több lehetséges gazdag ügyfelet ellenőriz. Az új-zélandi adóhatóság is azon dolgozik, hogy a részletekkel együtt megtudja, kik érintettek az ügyben.
Az izlandi kormányfőről közben már kiderült, hogy a feleségével alapított 2007-ben (akkor még nem politikusként) offshore céget a Brit Virgin-szigeteken. A cégen keresztül több millió dollárt birtokoltak izlandi államkötvényekben, a pénz elrejtésében a Mossfon segített. Amikor Gunnlaugsson 2013-ban miniszterelnök lett, mindezt elhallgatta, pedig hazája vezető politikusaként nem maradhatott volna a cég társtulajdonosa.
Kormányának több tagja is kötődik offshore cégekhez. A példátlan eset miatt Izlandon sokan biztosra veszik, hogy a szivárogtatás elsodorja a Gunnlaugsson-kabinetet.
Az érintettek egyelőre hallgatnak. Megszólalt viszont Juan Carlos Varela. A panamai elnök kijelentette: az információk rossz fényt vetnek hazájára, amely nem tűri meg a visszaéléseket a pénzügyi szektorban.
