Ki sértett meg kit, kinek kell elnézést kérnie kitől, és kinek miről van joga beszélni – talán így lehetne a legtömörebben összegezni a választási kampány tegnapi napját. Arról, hogy ki milyen intézkedések foganatosítását támogatná, ha az április 24-i választások eredményének mentén bekerülne a köztársasági képviselőházba, a tartományi parlamentbe és/vagy a helyi képviselő-testületekbe, ismét keveset hallhattunk.
Bojan Pajtićot, a Demokrata Párt elnökét a Szerb Haladó Párt és a Szlovákok Előre szlovák kisebbségi párt is bocsánatkérésre szólította fel. A szóban forgó politikai csoportosulások mélységes felháborodásuknak adtak hangot, amiért Pajtić március 23-án a bánáti Padinában csetniknek minősítette azokat a szlovákokat, akik választási koalícióra léptek az SZHP-vel. A DP elnöke szerint ugyanis ezt a lépést nem lehet másnak nevezni, mint természetellenesnek.
Az SZHP álláspontja szerint Pajtić gyűlöletbeszédért és gyűlöletszításért tehető felelőssé, ezért köteles bocsánatot kérni a szlovák kisebbségi közösségtől, áll a párt tegnapi közleményében. A Szlovákok Előre képviselői szerint Pajtić gyűlöletkeltő beszéde elmélyítette a szlovákok közötti megosztottságot. A párt aktivistái és szimpatizánsai tegnap Újvidéken a tartományi kormány épülete előtt tiltakoztak. A tiltakozó szlovákok feltették a kérdést, hogy vajon Pajtić „szégyenletes beszédét követően nyugodtak lehetnek-e, vagy újabb megaláztatásra számíthatnak”.
Másrészről a DP cáfolja, hogy a párt vagy a pártelnök bárkit is megsértett volna. A DP az SZHP közleményét éli meg sértőként. A DP szerint visszatetsző, hogy a pártnak, amely fennállásának sok-sok éve alatt folyamatosan a tolerancia és a multikulturalizmus népszerűsítéséért szállt síkra, olyanokkal kell megküzdenie, akik korábban mások üldöztetéséről, sértegetéséről és fenyegetéséről voltak ismertek.
Aleksandar Vučić a szóban forgó esetről nem ejtett szót, azt viszont fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy aki nem megy el április 24-én szavazni, az a múltra voksol. Ezért arra kérte a polgárokat, hogy a választások napján járuljanak az urnák elé, és egy modern, haladó Szerbiára szavazzanak.
Az Aleksandar Vulin vezette Szocialisták Mozgalma pedig amiatt tiltakozott, hogy a Boris Tadić, a Čedomir Jovanović és a Nenad Čanak vezette pártok választási koalíciója a munkanélküliség kérdésére építi kampányát. Határtalan képmutatás, hogy a Boris Tadić vezette választási koalíció beszél a munkanélküliségről, mikor mindenki tudja, hogy a Mirko Cvetković vezette kormány mandátumának végén, 2012 áprilisában, a munkanélküliség aránya 25,5 százalék volt, 2012 októberére viszont már 22,4 százalékra csökkent, érvelt a párt.
Közben a Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke, Bojan Kostreš azt ígérte a szavazóknak, hogy pártja számára Vajdaság decentralizációja áll középpontban. Értékelése szerint a választásokon induló pártok java része fontosnak tartja a „vajdasági kérdést”, ez pedig hihetetlenül kedvező jel, mivel arra utal, hogy a politikusok felismerték Vajdaság helyzetének, illetve státusza meghatározásának fontosságát.
