2024. március 29., péntek

Száz éve törvényesen elismert vallás Magyarországon az iszlám

Balog Zoltán: Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek

Az I. világháború idején, száz évvel ezelőtt lépett hatályba Magyarországon az iszlám vallás magyarországi elismerését kimondó törvény. Ez alkalomból több rendezvényt is tartottak Budapesten.

Balog Zoltán és Mezey Barna, az ELTE rektora (Fotó: MTI)

Balog Zoltán és Mezey Barna, az ELTE rektora (Fotó: MTI)

Párbeszédre van szükség az iszlámmal, és ehhez partnerek kellenek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szóban forgó törvény hatályba lépésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

„Háborúban állunk, de nem az iszlámmal mint istenélménnyel, nem az iszlámmal mint kultúrával vagy mint közösséggel; háborúban állunk azokkal, akik az iszlámra hivatkozva, az iszlám közösségből erőt szervezve és erőt lopva, félelemben akarják tartani, mindörökre meg akarják változtatni, el akarják foglalni Európát” – fogalmazott Balog Zoltán.

Régi törvényként említette: „akinek elég erős az identitása, annak nem kell aggódnia saját lelkéért, kultúrájáért, az tudja, hogy a legfontosabb dolog adott a jövő megnyeréséhez: tudja, hogy ő kicsoda és biztos ebben”. Európának képesnek kell lennie, hogy a mindennapi életben megőrizze, újra használatba vegye, illetve ha kell, újra felfedezze, újra megalkossa saját maga identitását, ami a saját értékeiből nőhet ki – fogalmazott a miniszter.

A Magyar Iszlám Közösség budapesti ünnepségén jelen volt Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet is, aki hangsúlyozta: a terrorcselekmények félelmeket ébresztenek a társadalomban, arra késztetnek, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat. Ha viszont engedünk e félelmeknek, a terroristák győznek, és ezt nem lehet hagyni – mondta.

Közölte: hárommillió iszlám hívő él az Egyesült Államokban, és – akárcsak Magyarországon – a nemzet születésétől szerves részét képezték a társadalomnak. Azonban sok békés és törvénytisztelő muszlim hívő „igaztalan megvetéssel és személyeskedő bántással” szembesült a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után – emlékeztetett.

Colleen Bell elmondta: Magyarországon a muszlimokkal szembeni ellenérzések először tavaly, a migrációs válsággal összefüggésben jelentkeztek, majd a párizsi támadást követően ismét felszínre kerültek. Egy újabb borzalmas támadás után ki kell jelenteni, hogy e „gyáva gyilkosságok elkövetői csak annyira képviselik a világ 1,6 milliárd muszlim hívőjét, mint amennyire egy rohadt alma az összes almát” – fogalmazott.

„Nem akarunk Európában iszlamista, vagy bármilyen más totalitárius rendszert” – jelentette ki Kövér László házelnök az évforduló alkalmából rendezett konferencián a Parlamentben szerdán. Magyarország nem érdekelt abban, hogy az iszlamizmus áldozatává váljon, de abban sem, hogy az iszlám vallást, kultúrát, politikát bárki is azonosítsa az iszlamista terrorral – mondta.

„Magyarország az iszlámmal mint kultúrával párbeszédet folytat, az iszlám terrorizmussal szemben azonban nulla toleranciát hirdet” – szögezte le Kövér László.