Öt év után, jövő héten ismét összeül a magyar–szerb kisebbségi vegyes bizottság, hogy a magyarországi szerbség, illetve a szerbiai magyarság megoldandó gondjairól tárgyaljon. Az ülést Szabadkán tartják meg, ott, ahol tíz évvel ezelőtt a bizottság második ülésére került sor.
Az eseményt megelőzően tegnap a szabadkai városházán a Központ a regionalizációért újvidéki civil szervezet bemutatta a Szerbia és a Magyarország területén élő magyarság, illetve szerbség védelméről szóló bilaterális megállapodás végrehajtását elemző jelentést. Ilyen államközi megállapodást Szerbia Magyarország mellett Romániával, Horvátországgal és Macedóniával írt alá még. A szervezet a másik három megállapodás végrehajtását is értékelte egy-egy jelentésben.
A kerekasztal-beszélgetésen egyebek mellett Nenad Ivanišević, a kisebbségi vegyes bizottság társelnöke, valamint a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is részt vettek. Az egybegyűlteket Maglai Jenő, Szabadka polgármestere köszöntötte, megjegyezvén: Szabadkánál jobb hely a nemzeti kisebbségek helyzetének megvitatására talán nem is létezik.
Ha ezeket és az ezekhez hasonló bilaterális megállapodásokat az államok úgy alkalmaznák, ahogyan kellene, a dokumentumok nagy mértékben hozzájárulhatnának a nemzeti kisebbségek helyzetének jobbá tételéhez, értékelte Aleksandar Popov, a szervezet igazgatója. Szavai szerint a legnagyobb hiányosságok egyike az, hogy a bilaterális megállapodások mentén megalakuló kisebbségi vegyes bizottságok nem üléseznek olyan gyakran, mint kellene. A legaktívabb a magyar–szerb bizottság – ez meg is látszik az országokban élő kisebbségek helyzetén –, de az is csak öt évvel ezelőtt ült össze utoljára. A macedón–szerb vegyes bizottság tizenkét évvel ezelőtti létrejöttét követően egyszer sem ülésezett, taglalta Popov.
– A bizottságok ülésén a valós kérdéseket lehetne napirendre tűzni és körbejárni a megoldás lehetőségeit, ezt követően pedig ajánlásokat megfogalmazni az országok kormányainak irányába. A Magyarország és Szerbia közötti kisebbségvédelmi bilaterális megállapodás végrehajtását csak a szerb fél tekintetében elemeztük. Munkánk során az eddigi négy ülés jegyzőkönyvére, valamint a megfogalmazott ajánlásokra támaszkodtunk, illetve figyelembe vettük, hogy az ajánlások alapján a kormányok megtették-e a szükséges lépéseket. A magyar–szerb vegyes bizottság munkájának és a bilaterális megállapodásnak az egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy sikerült elejét venni a 2000-es évek elején jellemző magyarellenes, nemzeti alapon történő támadásoknak – magyarázta Popov.
Nenad Ivanišević értékelése szerint a nemzeti kisebbségek tekintetében Magyarország és Szerbia között nincsen nyitott kérdés. Mint hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetét nem lehetne tovább javítani. A kisebbségi vegyes bizottság jövő heti ülésével, amelyre mgr. Hajnal Jenőt, az MNT elnökét és Pásztor Istvánt, a Tartományi Képviselőház elnökét is meghívják, részben a nyár folyamán Belgrádban megtartandó szerb–magyar kormányülést készítik elő, emelte ki Ivanišević.
Az előző felszólalókhoz hasonlóan Lulić Emil, az MNT elnökének jogi szakmunkatársa is a Magyarország és Szerbia közötti kisebbségvédelmi megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Mint megjegyezte, a megállapodás azért is fontos, mert olyan ajánlásokat, jogokat fogalmaz meg, amelyek végrehajtása ebben az esetben nemcsak egy államtól függ, hanem együttműködést igényel.
Az MNT elégedettséggel nyugtázza a Magyarország és a Szerbia közötti kiemelkedő kapcsolatokat, amelyeknek köszönhetően ma egyre kevesebb a nyitott kérdés a két ország között, húzta alá Lulić, majd a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének akciótervéhez tartozó kisebbségi akciótervről beszélt, amely szavai szerint még több új lehetőséget teremt a Szerbiában élő kisebbségek számára. Ami magát a Központ a regionalizációért jelentését illeti, Lulić néhány hiányosságra, tárgyi hibára is rámutatott, valamint megjegyezte, hogy mivel a kisebbségi vegyes bizottság utoljára öt éve ült össze, ezért mostanra a jelentésben szereplő megállapítások némelyike már nem felel meg a valóságnak.
