2024. március 28., csütörtök

Monopólium vagy rendteremtés a temetkezésben?

A város az alkotmánybírósági döntés értelmében olyan határozatot fogad el, amely szerint csak a Pogrebno nyújthat temetkezési szolgáltatásokat – Az érintett vállalkozások tiltakoznak – A tör

Minden bizonnyal nagy vitát vált ki a városi képviselő-testület jövő csütörtöki ülésén a temetkezéseket és temetőket szabályozó városi rendelet, amelynek szövegét e hét csütörtökén fogadta el a Városi Tanács.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd

A javaslat gyakorlatilag megvonná a temetkezési magánvállalatoktól a temetkezési tevékenységet, hivatkozva a kommunális tevékenységről szóló köztársasági törvényre. Az országos jogszabály ezen megoldás miatt módosítás alatt áll, a temetkezési magáncégek tiltakoznak, szerintük ugyanis ezzel monopolhelyzetbe kerülnek a kommunális vállalatok.
A hatályban lévő jogszabályt a szerbiai parlament 2011-ben fogadta el, ennek értelmében pedig a temetkezési magánvállalatoknak gyakorlatilag megtiltották a temetkezési szolgáltatások nyújtását, így pedig gyakorlatilag monopolhelyzetet teremtettek a városi, illetve községi kommunális temetkezési vállalatok részére. A vállalkozók szerint ilyen módon a Szerbia-szerte működő 83 temetkezési magáncég 1412 dolgozója került kilátástalan helyzetbe.
Szabadka mindeddig nem fogadott el olyan határozatot, amely a város területén is szentesítette volna ezt a megoldást. Maglai Jenő polgármester 2014 augusztusában a témával kapcsolatban lapunknak ezt nyilatkozta: „Nem méltányos, hogy azokat a magánvállalatokat, amelyek időközben talpra álltak és dolgoznak, taccsra vágjuk, tönkretegyük. Meg kell hagyni a konkurencia lehetőségét ebben a vállalkozási szférában, mert még emlékszünk arra a kilencvenes évekből, hogyan temették az embereket, amikor monopolhelyzete volt a közvállalatnak. Van egy minisztériumi véleményezés, amely szerint nyitott kapukat kellene hagyni a magánszférának ezen a területen, s a törvényt pedig módosítani kellene, mert ez a fajta monopolizálása ennek a tevékenységnek szerintem nem lenne rendjén való.”
A minisztériumi véleményezés azóta továbbfejlődött, így tavaly decemberben már közvitára került a törvény módosítási javaslata is, amely azonban a választási kampány miatt megrekedt és nem került a parlamenti képviselők elé.
Időközben azonban Szerbia Alkotmánybírósága törvénytelennek minősítette a temetőket és temetkezést szabályozó hatályos városi rendeletet, éppen a magánvállalatok alkalmazása tekintetében. A döntés értelmében a városi kommunális vállalat, tehát a Pogrebno nem viheti át más vállalatokra a temetkezési szolgáltatások végzését, ugyanis a hatályos törvény értelmében ezt csakis közvállalatok végezhetik vagy olyan gazdasági társaságok, amelyek 51 százalékos többségi tulajdonosa a köztársaság vagy az adott önkormányzat.
A Városi Tanács által elfogadott és a képviselő-testülethez továbbított határozat ezt a megoldást szentesíti, sőt egy lépéssel tovább is megy, a szövegben nem kerül említésre egyáltalán a magánszféra. A Szabadkán működő temetkezési magánvállalkozások természetesen tiltakoznak eme megoldás ellen, amely szerintük az egyébként is rossz törvényi megoldást is tovább szigorítja. Értesüléseink szerint a tanács által elfogadott határozatra a megszabott törvényes határidőn belül több módosítási indítvány is érkezik majd, így a képviselő-testületi ülésen javíthatnak a megoldáson. Ellenkező esetben további lépéseket tesznek.
Az aktuális törvényi megoldással azonban nem csak a szabadkai magánvállalatoknak van problémájuk, a Szerbiai Munkáltatók Uniója is több kifogást emelt ezzel kapcsolatban, sőt maga a minisztérium is tisztában van vele, hogy a megoldás rossz.
A munkáltatókat tömörítő érdekszervezet szerint a kommunális tevékenységeket szabályozó törvény a 2011-es sürgősségi eljárásban történt elfogadása előtt két éven át volt közvitán, viszont ennek során egyáltalán nem jelent meg a törvénytervezet szövegében a vitatott 5. szakasz 2. bekezdése, ami a temetkezési szolgáltatások végzését gyakorlatilag megvonja a magánvállalkozóktól. Szerintük ez a megoldás egy érdekcsoport nyomására került be a végső szövegbe, amelynek célja piaci monopolhelyzet teremtése ezen a területen, és a temetkezési magánvállalatok kiszorítása, ellehetetlenítése.
Az unió értékelése szerint a törvény vitatott szakasza ellentétes Szerbia alkotmányával, amely szavatolja a szabad vállalkozást és piacokat, a kereskedelmi, a konkurencia védelmét szabályozó és a fogyasztóvédelmi törvénnyel is.
A törvényszakasz alkalmazása következtében megszűnhet Szerbia-szerte 83 vállalat és ezzel 1412 ember kerülhet az utcára. Azzal, hogy a temetkezési szolgáltatások piacán monopolhelyzetet teremtenek, növekedni fognak az árak és ez a lakosság legszegényebb rétegét sújtja majd leginkább. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nagyon sok olyan önkormányzat van, ahol a helyi temetkezési kommunális vállalatoknak sem műszaki erőforrásaik, sem kapacitásuk nincs ezen tevékenységek végzésére, többek között ezért is létesültek ott magánvállalatok erre a célra.
Az érintett munkáltatók mellett az illetékes minisztérium is tisztában van a törvény hiányosságaival. Jovanka Atanacković az építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter segédje arról beszélt, hogy a jelenlegi törvény mindenképp módosításra szorul, és figyelembe veszik a temetkezési vállalkozások érveit, miszerint ebben a szférában is piaci versenyhelyzetet kell biztosítani.
A szerbiai temetkezési magánvállalatok egyesülete a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát indítványozta az alkotmánybíróságnál, emellett Saša Janković ombudsmannal is egyeztettek az ügyben.
De mint tudjuk, Szerbiában a törvényhozás malmai lassan őrölnek. Annak ellenére, hogy az illetékes minisztériumból több alkalommal is közölték, hogy a tavalyi év végéig a parlament elfogadja a kommunális tevékenységekről szóló törvény módosítását, erre nem került sor.
Jelen helyzetben a temetkezési cégeket tömörítő egyesület tiltakozik, mert szerintük a módosítás teljesen ellehetetleníti munkájukat, az önkormányzat eleget tesz kötelezettségének, ezért a városi határozatot összehangolja a 2011-es törvénnyel, közben pedig mindenki a legfelsőbb törvényhozóra, vagyis a parlamentre vár, amely azonban az április 24-i választások miatt feloszlott és nyilvánvalóan hónapokig nem foglalkozik ezzel a problémával.